Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

HARMADIK RÉSZ A politikai kormányhatóságok felügyelete alatt működő szakhivatalok iratai

szeti kerületi hivatalok iratai között találhatók, minthogy a szervezeti átalakulás nem vonta maga után az ügyvitel megszakítását. Az építészigazgatósági osztályok 1860 júniusában szűntek meg, a helytartósági osztályokkal egyidejűleg, s hatáskörüket az újonnan megalakult országos építészeti hatóság vette át. A műszaki számvevő osztályokat kivették az építészeti hatóságok hatásköréből, és melléjük rendelték, ezek számadásaikat közvetlenül a helytartósági osztály alelnökéhez terjesztették fel. Az alárendelt építészeti járási hivatalokat viszont megyei építészeti hivataloknak (Komitats-Bauamt) nevezték el, és a megyei hivatalokhoz kapcsolták. Az építészigazgatósági osztályokat főmérnökök vezették. Építészeti ügyekben a közigazgatósági hatóságok intézkedtek, s ha műtani közreműködésre volt szükség, az illetékes építészeti hatósághoz fordultak. Az építési terveket a helytartósági alelnökök megvizsgálták az építkezés szükségessége tekintetében, a költségeket igyekeztek leszorítani anélkül, hogy a műtani kérdésekkel közvetlenül foglalkoztak volna. Az olyan építkezéseknél, amelyek politikai pénzalapból, valamely közigazgatási terület pénzeiből történtek, a politikai hatóságok gyakorolták az őket megillető jogokat, s az építészeti hatóságok kötelesek voltak olyan mértékben közreműködni, amilyen mértékben ezt a politikai hatóságok tőlük megkövetelték (véleményt adni, tanácskozásokon részt venni, a terveket elkészíteni vagy felülvizsgálni, az építkezéseket vezetni vagy ellenőrizni stb.). Ugyanezt kötelesek voltak az igazságügyi, pénzügyi vagy más hatóságoknak is megtenni. Az építészeti hatóságok az építkezéseken kívül is kötelesek voltak más hatóságok felszólítására műtani segítséget nyújtani (hivatali helyiségek bérlet útján való biztosítása, hivatali felszerelési tárgyak beszerzése, árvíz, hegycsuszamlás, épületek beomlása stb. esetén teendő intézkedéseknél közreműködni, és részt venni olyan tárgyalásokon, amelyek az építési szabályoknak magánépítkezéseknél való betartásával voltak kapcsolatosak. Az építészigazgatósági osztályokat illette a bérlétszámon belül a napidíjnokok, fizetés nélküli irodai gyakornokok, hivatalszolgák és kisegítők, továbbá az ún. empirikus személyzet: út- és hídmesterek, folyamfelügyelők, útjavítók és más havibér mellett alkalmazott munkások fölvétele, a helytartósági elnök beleegyezésével. A többi hivatalnok kinevezésére nézve az építészigazgatósági osztály javaslatot tett. D 239—240. K. K. LANDES BAUDIRECTIONS ABTHEELUNG ZU OFEN (Budai cs. kir. orsz. építészigazgatósági osztály) 1854—1860 108 csomó, 30 kötet Az osztályt Mayer Károly építészeti felügyelő vezette.