Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)
Bevezetés
A legfontosabbnak tartott területi változtatásokat Geringer már 1850 őszén végrehajttatta. Bach pedig október 1-én közölte az új beosztást minisztertársaival, hogy azok az alájuk tartozó hatóságok területi beosztását az új politikai területi beosztáshoz idomíthassák. 38 A hadügyminiszter ennek megfelelően november l-jével a katonai közigazgatás új rendjét léptette életbe Magyarországon. A katonai kerületeket az új politikai közigazgatási területekhez igazította. A kivételes állapot tartamára a katonai kerületi parancsnokságok továbbra is fennmaradtak, teljes hatáskörben és a politikai hatóságokkal összeköttetésben. Az országban a katonai főparancsnokságot a 3. hadsereg parancsnoka gyakorolta. Az ő közvetlen vezetése alatt állt a Buda-Pesten székelő Landes Militär Comrnando,. mint központi katonai közigazgatási hatóság; ennek ügyeit egy tábornok mint a hadsereg parancsnokának adlátusa, vezette. 3;) Miután a magyarországi új közigazgatási rendszert és az új területi beosztást az uralkodó jóváhagyta, Bach elrendelte az országos szervező bizottság megalakítását. Ennek Geringer lett az elnöke, és tagjai között elsősorban az újonnan kinevezett kerületi főispánok foglaltak helyet. A ruszinok azt kérték, hogy a bizottságban az ő képviselőjük is részt vehessen." 10 Ez a ,,cs. kir. politikai közigazgatási szervezeti bizottmány" 1850. szeptember 28-án írta ki a nyilvános pályázatot a pest-budai helytartóságnál, az öt kerületi kormánynál, a 45 megyei hatóságnál és a járási hatóságoknál betöltendő hivatali állásokra. A belügyminiszter 1851. január l-t jelölte meg a „végleges" szervezés határnapjául; e nappal kellett az új hatóságoknak működésüket megkezdeniük. A szervezés munkája azonban a vártnál lassabban haladt előre, részben azért, mert az újonnan kinevezett kerületi főispánok egy része még nem ismerte területének személyi viszonyait. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy bár 3000 pályázó jelentkezett a hivatali állásokra, ezek között csak igen kevés akadt, akit a bizottság megfelelőnek talált. Geringer november 29-én azt jelentette a belügyminiszternek, hogy az országban a legalkalmasabb és legbecsületesebb férfiak nem jelentkeztek, azokat a bizottság tagjainak kell felkutatniuk és rábeszélniük, hogy hivatali állást vállaljanak, így a megyefőnöki állásokra éppen azokban a megyékben nem jelentkezett senki, amelyekben személyi változást tartottak szükségesnek; ugyancsak kevesen pályáztak a helytartósági állásokra. 41 A helytartóság csak 1851. április 10-én kezdte meg működését. Vezetője 1852 márciusáig Geringer volt, ideiglenes helytartói minőségben. Ferenc József már 1851. október 10-én kinevezte Albrecht főherceget katonai és polgári kormányzóvá Magyarországba; Albrecht 1852 április elején vette át teljes mértékben helytartói hatáskörét. A helytartóságot azonban nem ő vezette közvetlenül, annak ügyeit de la Motte helytartósági alelnök intézte. A helytartóság, attól az időponttól fogva, hogy Albrecht főherceg a maga kormányzói irodáját berendezte, nem levelezett közvetlenül a minisztériu38 D 2. III. A. 4. 1850:20 916. 39 D 55. 1850:22 425. 40 D 55. 1850:19 540. 19 919. 41 D 51. 1850:2047.
