Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)
Bevezetés
mindazokban az ügyeiben, amelyek a megyei hatóság részére fenntartva nincsenek. A szervező rendelettel együtt az uralkodó a magyarországi politikai hatóságok területi beosztásának tervét is jóváhagyta. Az új beosztás lényeges módosításokat hozott az addigival szemben mind a kerületeket, mind a megyéket, mind pedig a járásokat illetően. Míg az addigi katonai kerületek több polgári kerület összefogásából keletkeztek, az utóbbiak viszont három-négy régi magyar megye kormányzatának közös irányítása révén alakultak ki, most az addigi polgári kerületek megszűntek, s az öt új közigazgatási kerület kialakításánál a történeti szempont helyett nemzetiségi, földrajzi, közlekedési szempontokat kívánták figyelembe venni. A gyakorlatban azonban e szempontokat a politikai szempori ti±c*rendelték alá. A beosztás készítői — amint ezt Hauer akkori soproni miniszteri biztos, majd kerületi főispán később maga bevallotta —• arra törekedtek, hogy a központi magyar tömböt alkotó pest-budai kerületet túlságosan nagyra ne méretezzék. Attól tartottak ugyanis, hogy az országnak ez az erkölcsi súlypontja bizonyos vonzást gyakorol majd a többi területre, s ily módon ellensúlyozza azt, amit a kerületi beosztással el kívántak érni: az egyes kerületek közvetlenül Bécshez való kapcsolását. 37 A lakosság érdekeire, gazdasági-közlekedési szempontokra voltak mégis tekintettel Fejér megye esetében, amelyet ekkor csatoltak a soproni kerületből a pest-budaihoz; Csongrád megyét is ekkor választották le a nagyváradi kerületről, és kebelezték be a pest-budaiba. A pesti kerület további nagyobbítását azonban politikai okból nem tartották megengedhetőnek. A gazdasági érdekek háttérbe szorulása a politikaiakkal szemben különösen a tolnaiak és baranyaiak számára járt kedvezőtlen eredménnyel, e két megyét ugyanis a német jellegűnek szánt soproni kerületben hagyták meg, annak ellenére, hogy közlekedési szempontok a pesti kerületbe való kebelezésük mellett szóltak. Az ottani lakosoknak, ha kerületük székhelyére, Sopronba akartak utazni, először általában Pestre kellett utazniuk. A kormányzat azt tervezte ugyan, hogy a sopron—kanizsa—pécsi vasút, ha majd felépül, ezeknek a megyéknek a személy- és áruforgalmát közvetlenül Sopron felé irányítja, ez azonban csak terv volt, és nem oldotta meg a pillanatnyilag fennálló nehézségeket. Az új területi beosztás a megyék történeti határaira sem volt tekintettel. Esztergom és Komárom megyék Duna-balparti részeit egy megyévé vonták össze (Komárom megye néven), ugyané két megye Duna-jobbparti részeiből egy másik megyét alakítottak (Esztergom megye néven). E változtatásnak adminisztratív oka volt: a folyam e két régi megyét kettéválasztva, egyes járásaikat az év egy részében a központból elérhetetlenné tette. Hasonlóképpen adminisztratív érdekből történt a legnagyobb megyék (Pest, Nyitra, Bihar) kettéosztása, a törpe megyék megszüntetése (Tornát Abaújba,. Ugocsát Beregbe kebelezték be). Hogy a Szepes megyei, különösen bonyolult közigazgatási viszonyokat egyszerűsítsék, a tizenhat szepesi várost Szepes megyébe kebelezték be. 37 D 46. 1853: Organisierungs-Akt. Alig. 1699.
