Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

Bevezetés

mindazokban az ügyeiben, amelyek a megyei hatóság részére fenntartva nincsenek. A szervező rendelettel együtt az uralkodó a magyarországi politikai ha­tóságok területi beosztásának tervét is jóváhagyta. Az új beosztás lényeges módosításokat hozott az addigival szemben mind a kerületeket, mind a me­gyéket, mind pedig a járásokat illetően. Míg az addigi katonai kerületek több polgári kerület összefogásából ke­letkeztek, az utóbbiak viszont három-négy régi magyar megye kormányza­tának közös irányítása révén alakultak ki, most az addigi polgári kerületek megszűntek, s az öt új közigazgatási kerület kialakításánál a történeti szem­pont helyett nemzetiségi, földrajzi, közlekedési szempontokat kívánták fi­gyelembe venni. A gyakorlatban azonban e szempontokat a politikai szem­pori ti±c*rendelték alá. A beosztás készítői — amint ezt Hauer akkori sop­roni miniszteri biztos, majd kerületi főispán később maga bevallotta —• arra törekedtek, hogy a központi magyar tömböt alkotó pest-budai kerületet túl­ságosan nagyra ne méretezzék. Attól tartottak ugyanis, hogy az országnak ez az erkölcsi súlypontja bizonyos vonzást gyakorol majd a többi területre, s ily módon ellensúlyozza azt, amit a kerületi beosztással el kívántak érni: az egyes kerületek közvetlenül Bécshez való kapcsolását. 37 A lakosság érde­keire, gazdasági-közlekedési szempontokra voltak mégis tekintettel Fejér megye esetében, amelyet ekkor csatoltak a soproni kerületből a pest-budai­hoz; Csongrád megyét is ekkor választották le a nagyváradi kerületről, és kebelezték be a pest-budaiba. A pesti kerület további nagyobbítását azon­ban politikai okból nem tartották megengedhetőnek. A gazdasági érdekek háttérbe szorulása a politikaiakkal szemben különösen a tolnaiak és bara­nyaiak számára járt kedvezőtlen eredménnyel, e két megyét ugyanis a né­met jellegűnek szánt soproni kerületben hagyták meg, annak ellenére, hogy közlekedési szempontok a pesti kerületbe való kebelezésük mellett szóltak. Az ottani lakosoknak, ha kerületük székhelyére, Sopronba akartak utazni, először általában Pestre kellett utazniuk. A kormányzat azt tervezte ugyan, hogy a sopron—kanizsa—pécsi vasút, ha majd felépül, ezeknek a megyék­nek a személy- és áruforgalmát közvetlenül Sopron felé irányítja, ez azon­ban csak terv volt, és nem oldotta meg a pillanatnyilag fennálló nehézsé­geket. Az új területi beosztás a megyék történeti határaira sem volt tekintet­tel. Esztergom és Komárom megyék Duna-balparti részeit egy megyévé von­ták össze (Komárom megye néven), ugyané két megye Duna-jobbparti ré­szeiből egy másik megyét alakítottak (Esztergom megye néven). E változta­tásnak adminisztratív oka volt: a folyam e két régi megyét kettéválasztva, egyes járásaikat az év egy részében a központból elérhetetlenné tette. Ha­sonlóképpen adminisztratív érdekből történt a legnagyobb megyék (Pest, Nyitra, Bihar) kettéosztása, a törpe megyék megszüntetése (Tornát Abaújba,. Ugocsát Beregbe kebelezték be). Hogy a Szepes megyei, különösen bonyo­lult közigazgatási viszonyokat egyszerűsítsék, a tizenhat szepesi várost Sze­pes megyébe kebelezték be. 37 D 46. 1853: Organisierungs-Akt. Alig. 1699.

Next

/
Thumbnails
Contents