Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)
Bevezetés
április 3-án kimondotta, hogy a politikai vétségekért való ítéletek hozatalának és egyáltalán a haditörvényszékek működésének mielőbb véget kell vetni. Nézeteltérés támadt köztük a hivatalnoki karban végzett „tisztogatások" ügyében is, A minisztérium az ilyen ügyekben való döntést nem akarta egyedül a haditörvényszékekre bízni, hanem a hivatali főnököket is szóhoz kívánta juttatni. A hivatalnokok magatartásának felülvizsgálatát azonban csak Haynau távozása után vonták el teljesen a haditörvényszékektől. 33 Haynau a császár kifejezett parancsa ellenére hosszú ideig vonakodott a vizsgálat alatt levő volt országgyűlési képviselők és más „kompromittáltak" névjegyzékét Bécsbe felterjeszteni. Amikor ezt 1850. július 4-én végre megtette, egyben azt is közölte, hogy a trónfosztásban résztvett személyeknek megkegyelmezett. Bukása ezzel befejezett ténnyé vált. Július 6-án a minisztertanács a császár elnökletével ülést tartott, s ezen Schwarzenberg, emlékeztetve Haynau önkényeskedéseire, a minisztertanácsi határozatok végrehajtása terén mutatkozó vonakodására, leváltását javasolta, amivel valamennyi miniszter egyetértett. Űgy vélték, ha a Magyarország kormányzatával kapcsolatos kérdéseket sikeresen meg akarják oldani, el kell őt távolítani helyéről. A császár ezen a minisztertanácson határozta el Haynau azonnali nyugdíjaztatását. A III. hadsereg parancsnokságát egyelőre a rangidős gr. Wallmoden-Gimborn Károly altábornagy vette át. Az ő hatáskörét nem sokkal ezután a katonai szektorra korlátozták, s ezzel megtették az első lépést a polgári kormányzatnak a katonai alóli emancipálása felé. Wallmodent novemberben br. Appel táborszernagy váltotta fel. b) A provizórium időszaka 1851 január—1853 április A minisztertanács 1850 tavaszán kezdett foglalkozni a magyarországi katonai és polgári kormányzat szétválasztásának s a politikai közigazgatás végleges szervezési munkálata elkészítésének gondolatával. Világosnak látszott, hogy ez a munkálat az 1849 júniusi közigazgatási törvény alapján áll majd, hogy a magyarországi polgári közigazgatást a birodalmi elvek alapján rendezik be. A magyar ókonzervatívok azonban, a birodalmi alkotmány ellen meginduló koncentrikus támadásba bekapcsolódva, megkísérelték, hogy a birodalmi alkotmánnyal együtt a centralista közigazgatást is megdöntsék Magyarországon. Gróf Szécsen Antal közvetlenül az uralkodóhoz juttatott el egy emlékiratot, ebben a konzervatívok magyar nemzeti igazgatás létesítését és az ország területi integritásának helyreállítását kérték. Érvelésük Metternichére emlékeztet; a fennálló kormányrendszert forradalminak nevezték, s azt állították, hogy a kormány demokratikus szellemű hivatalnokok által új politikai forradalom eszméit plántálja át Magyarországba. 3 '' 33 I. m. 146. 1. 3 '' Schlitter i. m. 52. 1.
