Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

MÁSODIK RÉSZ Az októberi diploma korában működő politikai kormányhatóságok iratai

303—305. A levéltárból kivett iratok jegyzéke 1861—1867 3 kötet 306. „Qualificationstabellen der für Siebenbürgen zugewiesenen ausgedienten Militärs", polgári állásért folyamodó katonák nyilvántartása 1861—1865 1 kötet A kancellária általános irattára a kancellária egyes osztályain intézett iratok összességét tartalmazza. A kancelláriának kezdetben négy, majd öt, ÜL hat osztálya volt. Ezek között Kemény Ferenc kancellár a következő módon osztotta el az ügyköröket. Az I. osztály (vezetője Kabos Dániel) intézte az országgyűlés ügyeit, továbbá a kebelbéli ügyeket, valamint a rendőrségi tárgyúakat (rendőrség, csendőrség, ispotályok, fenyítő házak, dologházak, Nemzeti Színház és más színházak, újságok, sajtó) s végül a kegyelmi ügyeket. A II. osztálynak (vezetője Kozma Dénes) a vallásos tárgyakat (egyházi személyek, egyházi javak, alapítványok, canonica portio, vallásváltoztatás, egyházi személyek kihágásai), továbbá az egyházi tanulmányi tárgyakat, a vármegyék és székely székek közigazgatási ügyeit, egyéb hivatalok betöltésének ügyeit, az úrbéri ügyeket, a nemességi ügyeket s a házassági ügyeket kellett intéznie. A III. osztályhoz (vezetője Róth Ágoston) a szász nemzet és szász székek közigazgatása, a városok és taksás helyek ügyei, a szász majorsági ügyek, továbbá a kereskedelem ügyei (útépítés, folyószabályozás, vámok, gyárak, tarifák, házaló kereskedés, kereskedelmi társaságok, külkereskedelem, privilégiumok, vásár-, híd- és hajóvám), a céhügyek, a postaügy, a mesterlegények vándorkönyvei, az útlevélügy, az előfogati ügyek és az árvák ügyei tartoztak. A IV. osztály (vezetője Popp László) intézte a katonai ügyeket, a kies bevándorlási ügyeket, a pénzügyi tárgyakat, az egészségügyet, s végül a népszámlálási és statisztikai ügyeket. Nádasdy 1863. július 15-én új ügybeosztást vezetett be. öt osztályt állított fel, s az I. osztály ügyköréből elvont bizonyos ügyköröket, és azok intézését Szentgyörgyi Gyula titkárra bízta. Az új ügybeosztás a következő volt: Szentgyörgyi látta el a kancellária irodaigazgatóságát, intézte az országgyűlési tárgyakat, a megyei, vidéki és széki gyűlések ügyeit, s végül a fegyverekre és útlevelekre vonatkozó ügyeket (ez utóbbiak később az elnökségre kerültek át). Az I. osztály (vezetője Teleki Miklós) intézkedett mindazokban az ügyekben, amelyeket a kancelláriának az igazságügyminisztérium minőségében kellett ellátnia, továbbá hitelesítési ügyekben, a kir. tábla és a szebeni főtörvényszék személyi ügyeiben, a megyei, a vidéki és székely széki törvényszékek személyi ügyeiben, a rendőri kihágások ügyeiben, bírósági ügyekben beadott büntetéselengedés iránti kegyelmi kérdésekben, börtönügyekben s végül úrbéri vitás ügyekben. A II. osztály (vezetője Friedenfels Jenő) intézte a szászok közigazgatási ügyeit, a községi ügyeket, az egyleti ügyeket, az adóügyekben előforduló törvényhozási és közigazgatási kérdéseket, az állami költségvetéssel kapcsolatos ügyeket, az országos pénzalap ügyeit, -a rendelkezési állományban levő