Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

MÁSODIK RÉSZ Az októberi diploma korában működő politikai kormányhatóságok iratai

sítva. Az irodaigazgató 1867. március 10-én mindegyikbe bejegyezte, hogy az illető a kancellária működésének beszüntetéséig ott „tettleges" alkalmazásban állott. Hozzájuk jegyzék készült. E kimutatások után vannak a kancellária ranglistái elhelyezve. Ezekben szolgálati kategóriánként összeírták a rendszeresített állomást betöltő, valamint a létszámon kívüli alkalmazottak nevét, fizetésük és lakpénzük összegét, kinevezésük napját és számát, eskütételük napját és számát, s további megjegyzéseket. E ranglistákat az 1863. évi 843. sz. elnöki irat szerint vezették; aki a státusból kivált, annak nevét kihúzták a listáról. D 189. ÁLTALÁNOS IRATOK 1860—1867 730 csomó, 112 kötet 1—720. Iratok 1860-1867 720 csomó 721—123. „Vasúti irományok" 1861-1867 3 csomó 724—725. , Szabályrendeletek" 1864-1867 2 csomó 726. „Passuales", útlevélügyek 1860-1867 1 csomó 727. „Vegyes jegyzések" 1860-1867 1 csomó 728. „Legalázatosabb felterjesztések jegyzéke" 1864, 1867 1 csomó 729. „Szövegminták" 1844 1 csomó 730. „Acclusa" 1799, 1866 1 csomó 731—767. Iktatókönyv 1860-1867 37 kötet 768—821. Mutató 1860-1867 54 kötet 822—831. Irattári számkönyv 1860-1867 10 kötet 832—833. Idegen számok könyvei 1867 2 kötet 834—839. „Legfelsőbb határozattal ellátott felterjesztések" 1861-1867 6 kötet 840. Iratkölcsönzési napló 1860-1867 1 kötet 841. Iratjegyzékek 1860-1865 1 kötet 842. Szabályrendeletek mutatója 1861-1864 1 kötet A magyar kancellária általános irattára a kancelláriai tanácsban, valamint a tanács egyes tagjai által a kancellária nevében intézett iratokat tartalmazza. A magyar kancellária visszaállítása után Ferenc József hat udvari tanácsost nevezett ki, akik mint előadók a kancelláriánál előforduló ügyeket intézték. A tanácsosok a rájuk kiosztott lényeges ügyeket a tanácsülésben adták elő, s ha ettől valami oknál fogva eltértek, ilyen intézkedéseket utólag kellett a tanács tudomására hozniuk. Kisebb jelentőségű, folyó ügyeket a tanácsüléseken kívül intéztek el. Az elintézéseket általában a másodkancellár vizsgálta át, és a kancellár kiadmányozta. A tanácsülés! határozaton alapuló intézkedéseket mindig az ülés napjáról keltezték, a tanácsüléseken kívülieket a kiadás helybenhagyásának napjától. A rendeleteket általában a kancellár vagy helyettese írta alá, s egy titkár ellenjegyezte. Ha a kancellária nem saját hatáskörében, hanem az uralkodó nevében intézkedett, a kiadmányon a kancellária megnevezése elmaradt.