Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

MÁSODIK RÉSZ Az októberi diploma korában működő politikai kormányhatóságok iratai

fogházak ügyei; s végül d) az igazságügyi szervezetre vonatkozó, a feloszlatott cs. kir. és újonnan felállított kir. törvényszékek, az ügyvédi és jegyzői kar ügyei, a bányabíróságok szervezésével s a kir. törvényszék hivatali eljárása elleni panaszokkal kapcsolatos ügyek. A közigazgatás különféle ágaihoz kapcsolódó ügyek között megemlíthetjük a) a közoktatás- és egyházügyeket, egyházi tanulmányi ügyeket, a Nemzeti Színházat, Akadémiát, Nemzeti Múzeumot érintő, az alapítványokkal foglalkozó, művészeti ösztöndíjakat és pénzalapot érintő ügyeket; b) a görög nem egyesültek, zsidók, protestánsok ügyeit. Ide tartoznak c) az egészségügyek is. Ide kell sorolnunk még d) a népszámlálásra, statisztikára, beés kivándorlásra vonatkozó ügyeket; továbbá e) a katonai, tartománybiztossági ügyeket (előfogat, beszállásolás), a katonai növeldék alapítványi helyeinek betöltésére s hadkármentesítéssel kapcsolatban a községek követeléseire vonatkozó ügyeket. Végül említjük azokat, melyek f) a közigazgatás, szervezetére vonatkoznak: kebelbéli ügyek, a volt cs. kir. hatóságok rendelkezés alatti személyzetének ügyei, kiszolgált katonák számára fenntartott állások nyilvántartása, végül minden közigazgatási kir. hivatal és hivatalnok személyzeti s egyéb ügye, a helytartó, főispánok, kir. biztosok, szóval minden kinevezett közigazgatási hivatalnok személyi ügyei. A következőkben rátérünk a kancellária levéltárában őrzött egyes iratsorozatok részletes ismertetésére. D 185. ELNÖKI IRATOK 1860—1867 53 csomó, 19 kötet, 10 fémtok 1—51. Iratok 1860—1867 51 csomó 52. Országgyűlési iratok 1861—1865 1 csomó 1 csomó, 53—64. Acclusa 1860—1866 J 1 kötet, | 10 fémtok 65—72. Iktatókönyv 1860—1867 8 kötet 73—80. Mutató 1860—1867 8 kötet 81. Idegen számok könyve 1861—1867 1 kötet 82. „Legfelsőbb határozatok és kéziratok" 1860—1867 1 kötet Az elnöki iratokat voltaképpen nem tárgyuk, hanem csupán intézésük módja különbözteti meg a kancellária általános irataitól. Az elnöki iroda (később elnöki osztály) a kancellár, ill. kancellárok személy szerinti ügyintézésének lebonyolítására szolgált. Bizalmasabb ügyekben a kancellár saját — s nem hivatala — nevében intézett felterjesztést az uralkodóhoz, s „elnöki levelet" más hatóságok vezetőihez: minisztertársaihoz, az erdélyi vagy a horvát-szlavón kancellárhoz, a helytartóhoz, az országbíróhoz, a megyék főispánjaihoz, ill. kormányzóihoz stb. Általában elnökileg intézték a közigazgatási és törvénykezési hatóságok szervezésére, az országgyűlés összehívására, vezetésére és feloszlatására, a főispánok és megyei kormányzók kinevezésére, valamint más, politikai szempontból fontosabb kérdésekre vo-