Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

MÁSODIK RÉSZ Az októberi diploma korában működő politikai kormányhatóságok iratai

A miniszteri iroda az iratokat nem iktatta és irattárilag sem dolgozta fel; később a Staatsarchivban történt bizonyos rendezési kísérlet, ezt 1962ben, az ismertetés során fejlesztettük tovább, az iratok csoportjait tárgyi rendszerbe foglalva. Ma az iratanyag a következőképpen tagolódik: 1. csomó: A) A miniszteri iroda kebelbéli ügyei. B) Birodalmi ügyek. A birodalmi tanács szervezete, a minisztertanács ügyvitele, az október 20-i legfelsőbb kéziratok, birodalmi törvénytervezetek, jegyzékváltások az osztrák miniszterekkel, sajtótámogatás, sajtópropaganda. C) Bánsági ügyek. Utasítás-tervezet gróf Mensdorff-Pouilly bánsági katonai parancsnok részére Ferenc József jóváhagyó kéziratával. D) Erdélyi ügyek. A Keményhez intézett királyi kézirat tervezete, Kemény és Nádasdy kinevezése. E) Horvát ügyek. A horvátországi hivatalos nyelv és horvát— sziavon udvari bizottság felállítása, valamint a Dalmáciának Horvátországgal való egyesítésének előkészítése ügyében kiadott királyi kéziratok tervezetei. 2. csomó: F) Magyar ügyek. I. Szécsennek az országgyűlésre, Teleki Lászlóra, a Kossuth elleni bankóhamisítási perre vonatkozó levelezése, valamint emlékirata: „Denkschrift des Grafen Anton Szécsen."

46 II. „Punktationen" (Szécsennek a külföldi sajtó számára, névtelenül írt tájékoztatásai). III. „Promemoria". „Die Lage Ungarns" (Apponyi György 1849-i emlékirata). „Über die Scheidung der Geschäfte zwischen der k. ung. Hofkanzlei und der obersten Unterrichtsbehörde" (tervezet, 1861?). „Rechtskontinuität und Prärogative der Krone" (töredékes kézirat 1861). „Promemoria über die Zukunft Ungarns" (magyarellenes, 1862?). IV. Vegyes levelezés 1860—1866. D 185—190. f M. KIR. UDVARI KANCELLÁRIA 815 csomó, 139 kötet, 10 fémtok Az októberi diploma értelmében visszaállítandó hatóságok közül elsőnek a „m. kir. udvari kancellária" alakult meg Bécsben. Ferenc József a diploma kiadásával egyidejűleg báró Vay Miklóst m. kir. udvari főkancellárrá, Szőgyény-Marich László birodalmi tanácsost pedig másodkancellárrá nevezte ki. Egyikük sem tartozott a magyar konzervatívok élvonalbeli politikusai közé, kinevezésüket inkább színtelenségüknek köszönhették: az udvar azt remélte, hogy a magyar politikai körök bizalmát fogják élvezni, s 46 Kiadva Redlich i. m. 1/2. 240 ß k. 1. Becker fogalmazta, 1861. július 23-án, Szécsen javította: politikájának igazolása.