Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

MÁSODIK RÉSZ Az októberi diploma korában működő politikai kormányhatóságok iratai

D 284. TÁRCA NÉLKÜLI MAGYAR MINISZTER 1860—1866 2 csomó 1—2. Iratok 1860—1866 2 csomó Ferenc József, amikor az októberi diploma kiadásával közjogi kompromisszumot kötött a magyar ókonzervatívokkal, e főúri csoportosulás legaktívabb tagját, gróf Szécsen Antalt tárca nélküli magyar miniszterré nevezte ki (1860. október 20.). Ettől kezdve Szécsen részt vehetett a miniszteri tanácsüléseken, s ott a magyar kancellárral együtt a magyar ókonzervatívok álláspontját képviselte. Tárca nélküli miniszter lévén meghatározott ügyköre nem volt, de magyar ügyekben az uralkodó sokszor kikérte tanácsát. Szécsen kinevezése után rövidesen megszervezték irodáját, amely a császári ház és a külügyek minisztériuma épületében (a Ballhausplatzon) kapott helyet. A személyzet mindössze két fogalmazóból (Becker Károly udvari és miniszteri titkárból és Lichtenstein Rudolf herceg megyei biztosból), egy irodatisztből, két ajtonállóból és egy irodaszolgából állt. Miután a magyar és az osztrák miniszterek a magyar országgyűlés feliratára adandó királyi választ illetően nem tudtak megegyezésre jutni, az uralkodó 1861. július 18-án Szécsent elbocsátotta, és utódjául gróf Esterházy Móricot nevezte ki. Esterházytól a pénzügyminiszter — a birodalom súlyos pénzügyi helyzetére hivatkozva — irodai személyzetének csökkentését kívánta, amibe az új miniszter annál is inkább beleegyezhetett, mert személyzetét amúgy sem tudta munkával ellátni. Amikor azonban később a pénzügyminiszter már a magyar miniszter irodájának megszüntetését hozta javaslatba, Esterházy megkérdezte, vajon nem gondolja-e, hogy a miniszterre sincsen szükség, s persze utalt arra, hogy ennek a kérdésnek az eldöntése az uralkodóra tartozik. Esterházy, az óvatos diplomata, sokkal kevesebb írásbeli ügyködést fejtett ki, mint elődje, inkább csak szóbeli tanácsokkal látta el a hozzá gyakran forduló császárt és gróf Mensdorff külügyminisztert. A sadovai vereség után azonban leáldozott a konzervatív politikusok napja, és Mensdorff bukása után nem sokkal, 1866. november 12-én az uralkodó Esterházyt is felmentette állásától. A Deák-párttal való kiegyezés küszöbén nem volt szükség tárca nélküli magyar miniszterre. Szécsen és Esterházy iratai a bécsi külügyminisztérium politikai levéltárába kerültek/" s az osztrák Staatsarchiv 1927-ben adta át az Országos Levéltárnak. 45 Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ministerium des Äussern, Politisches Archiv: XXXX. Interna. Fase. 299. 24* 371