Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

A BENEDEK LAJOS ÁLTAL SZERVEZETT MAGYARORSZÁGI POLITIKAI HATÓSÁGOK IRATAI 1860 július—december D 161—163. K. K. STATTHALTEREI FÜR UNGARN (Magyarországi cs. kir. helytartóság) 1860 július—december 327 csomó, 36 kötet Bach bukása az általa felépített s állandónak szánt közigazgatási rendszer bukását is maga után vonta. Magyarországon közvetlenül Albrecht főherceg leváltása vezetett a főkormányzóság és a helytartóság összevonásához, s ezzel a decentralizáltan működő helytartóság megszüntetéséhez. Ferenc József 1860. április 19-én mentette fel Albrecht főherceget magyarországi kormányzói és vezénylő tábornoki tisztsége alól, s egyben a polgári közigazgatás és országos hadi-főparancsnokság vezetését az országban Benedek Lajos táborszernagyra bízta. Ugyanakkor azt is elrendelte, hogy a fennálló helytartósági osztályok Budán egy helytartósággá vonassanak össze, s ezt közvetlenül Benedeknek rendelte alá. Az új helytartóságnak — a belügyminiszter április 23-i közlése szerint — július l-jével kellett megkezdenie működését, addig pedig a főkormányzóság Benedek vezetésével működött tovább, s az öt helytartósági osztály is folytatta tevékenységét. Benedek április 24-én vette át a főkormányzóság és országos hadi-főparancsnokság irányítását. Ügyviteli támaszul — különösen a szervezeti ügyekben — br. Poche alelnököt adták mellé. Június 30-ával a főkormányzóság mint olyan megszűnt, és másnap életbe lépett az új központi közigazgatási hatóság. Az összpontosított helytartóság székhelye Budán volt; hatáskörére nézve a belügyminiszter június 5-i rendelete az 1852. szeptember 14-i, a helytartóságokra vonatkozó legfelsőbb határozatokra hivatkozott, amely határozatok eredetileg Magyarországra nem voltak érvényesek. Az 1852. szeptember 14-i, az osztrák tartományokra általában szóló szabályozás annyiban tért el az 1853-as magyarországitól, amennyiben a helytartó, a helytartósági alelnök és a helytartósági osztály hármassága helyett csupán a helytartósági osztály és helytartóság kettősségét ismerte el, s a helytartónak nem biztosította azokat a különleges jogokat, amelyekkel Magyarországon annak idején Albrecht főherceget felruházták. Benedek e különleges jogokat a maga részére is igyekezett biztosítani.