Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)
ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai
nek összejövetelei (R), végül a házaló kereskedőknek kiadott engedélyek (Q) adtak még munkát a helytartósági osztálynak. X. A középítés- és közlekedésügyi iratok egy része általában foglalkozik e kérdésekkel (A). Más részük a vízépítés (C), útépítés (D), vasút (E), távíró (F) és posta (G) ügyeiben keletkezett A hajózást s a vízimalmok helyét is szabályozták (L). A Tisza-szabályozással kapcsolatos iratokat is ide sorolták (M). Itt találjuk ezen kívül a közmunkaügy és a közmunka megváltása kapcsán keletkezett iratanyagot (N) s az országos építészeti alap kezelésével kapcsolatos iratokat (O). XI. A pénzügyi iratok egy része általános pénzügyi kérdésekkel fog]alkozik (A). A telek- és házadó (E), jövedelemadó (G), fogyasztási adó (I), bélyegilleték (K) iratok külön-külön foglalkoznak az állami bevételek e nemeivel. Külön csoportban feküsznek a lottóügy (L) és az út-, híd- és révpénzek iratai (M). Az állami monopóliumokkal (N) és a vámmal kapcsolatban is keletkezett iratanyag. Az adó behajtása és végrehajtása is a helytartósági osztály közben jöttével történt (R). Az államhitel (T), óvadékok és letétek (V), költségvetési előirányzatok és közcélokra szolgáló juttatások (W) és kincstári kölcsönök (Z) iratai is itt feküsznek. XII. A földművelés- és bányaügyi iratok közé sorolták a földművelés egyes ágaival: erdészettel, vadászattal, halászattal, földműveléssel, a telekfelaprózás elleni intézkedésekkel és a bányaügyekkel foglalkozókat (C). Itt feküsznek a telepítésügyi (D) és a hitbizományokkal kapcsolatos iratok is (E). XIII. A közigazgatás ügyeinek iratai részben a közigazgatás kérdéseivel általában (A), részben az egyes hatóságok szervezeti és hatásköri kérdéseivel (B), illetve kinevezési, előléptetési és áthelyezési ügyekkel (C), illetményügyekkel (D), fegyelmi ügyekkel (E), szabadság (F), nyugdíj (G), elbocsátás (H), irodai költségek és átalányok (I), illetmény- és útielőlegek (M), napidíjak és járandóságok, útiszámadások (N), kincstári és katonai épületek (R), hivatali állásról való leköszönések (T), személyi változások (U) és kitüntetések (V) ügyeivel kapcsolatosak. XIV. Az ország ügyeinek iratai a budai helytartósági osztálynál az országos alapok: az országos (E) és a felkelési alap (F), a Ludoviceum-alap (H), a Nemzeti Múzeum (I) és Nemzeti Színház (K) ügyeinek irataiból tevődnek össze. XVII. A községi ügyek iratai között az egyes községekre vonatkozó iratokat (B) találunk. XVIII. Az úrbéri ügyek iratai részben a dézsmamegváltással és más úrbéri kérdésekkel (B), részben az úrbéri kártalanítás kérdésével (C) foglalkoznak. XIX. A szegényügyi iratok az irgalmas rend (B), a zálogház (D), a nyugdíjintézetek (F) és a jótékonysági intézmények: vakok, süketnémák intézete stb. (G) ügyeivel foglalkoznak. Subfasciculusokon belül az iratok keletkezési évük szerint vannak elhelyezve. Az 1854. évi iratokat iktatószámaik szerint rendezték, s így számozták végig. Ez a sorszám az irattári szám (Registraturszahl). Minthogy az 1854 .évi iratok egy része nem az irattári számának megfelelő helyen fekszik, hanem utóiratában hagyták, ez az „irattári számrendszer" nem köny-