Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

Az iktatókönyv egyik kötete (1852:6001—9000.) hiányzik. Az iktatókönyvbe az irattári jelzetet is bejegyezték. A mutatók az első két betű rendjében közlik az egyes címszavakat és az irattári jelzetre is utalnak. Az irattári szerelőkönyvből az egyes ügyek előadóinak neve s az iratok irattári jelzete is megállapítható. Az 1853. évi 2100. számnál magasabb iktatószámú iratok szerelőkönyve a pozsonyi helytartósági osztály általános iratai (D 124.) irattári szerelőkönyvének az elején foglal helyet. D 121., 272., 112. K. K. DISTRICTS-REGIERUNG OEDENBURG (Soproni cs. kir. kerületi kormányzat) 1851—1853 167 csomó, 24 kötet A soproni kormánykerület főispánja báró Hauer István addigi soproni miniszteri biztos lett. Minthogy őt később a katonai és polgári kormány polgári osztálya vezetőjévé nevezték ki, 1853. február 7-én a soproni kerületi kormányzat irányítását tőle Priviczer István miniszteri tanácsos vette át. Hauer a soproni kormánykerületben német nyelvű, osztrák szellemű közigazgatást vezetett be. A soproni kormánykerülethez 9 megye tartozott, összesen 56 járással. Az oda utalt 641,75 négyzetmérföld területen az 1850. évi népszámlálás adatai szerint 1 724 350 lakos élt. A kerületben a következő megyéket alakították ki: I. Sopron megye 58 négyzetmérföldön, 197 087 lakossal. Székhelye Sopronban volt. Területe megegyezett a régi Sopron vármegyéével, de oda kebelezték be a megye területén fekvő Sopron, Ruszt és Kismarton sz. kir. városokat is. Nyolc járásra osztották (soproni, nagymartom, kismartoni, pulyai, kapuvári, csornai, iványi és fertőszentmiklósi járások). II. Mosón megye 36 négyzetmérföldön, 70 019 lakossal. Székhelye Mosonban volt. Területe a régi Mosón vármegye területéből állt, a Pozsony megyétől átcsatolt Duna-jobbparti községekkel együtt. Három járásra osztották (mosoni, rajkai és nezsideri járásokra). III. Győr megye 28,75 négyzetmérföldön, 100 252 lakossal. Székhelye Győrben volt. Területe a régi Győr vármegye területéből állt, a Duna-balpartján fekvő Csilizköz 7 községe nélkül, amelyeket Komárom megyéhez csatoltak. Ide tartozott Győr sz. kir. város is. Három járásra osztották (győri, téti és szentmártoni járásokra). IV. Vas megye 96 négyzetmérföldön, 289 654 lakossal. Székhelye Szombathelyen volt. Területe megegyezett a régi Vas vármegyéével, de bekebelezték Kőszeg sz. kir. várost is. Tizenkét járásra osztották (szombathelyi, kőszegi, pinkafői, németszentmihályi, sárvári, kiscelli, jánosházi, körmendi, vasvári, muraszombati, szentgotthárdi és németújvári járások).