Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

V. Veszprém megye 79 négyzetmérföldön, 201 023 lakossal. Székhelye Veszprémben volt. Területe a régi Veszprém vármegyééből állt, de hozzácsatolták Zala megyéből az Akaiitól Örsig terjedő 12 Balatonparti helységet, öt járásra osztották (veszprémi, enyingi, devecseri, pápai és cseszneki járások). VI. Zala megye 82 négyzetmérföldön, 203 349 lakossal. Székhelye Zalaegerszegen volt. Területe a régi Zala vármegye területéből állt, a Veszprém megyéhez átcsatolt Balaton-parti községek és a Horvátországgal egyesített Muraköz nélkül. Hat járásra osztották (zalaegerszegi, nagykanizsai, alsólendvai, sümegi, tapolcai és kapornaki járások). VII. Tolna megye 65 négyzetmérföldön, 198 672 lakossal. Székhelye Szekszárdon volt. Területe megegyezett a régi Tolna vármegyéével. Öt járásra osztották (szekszárdi, dunaföldvári, hőgyészi, bonyhádi és dombóvári járások). VIII. Somogy megye 113,5 négyzetmérföldön, 241 749 lakossal. Székhelye Kaposvárott volt. Területe megegyezett a régi Somogy vármegyéével. Hét járásra osztották (kaposvári, igali, karádi, marcali, szigetvári, nagyatádi és csurgói járások). IX. Baranya megye 83,5 négyzetmérföldön, 222 545 lakossal. Székhelye Pécsett volt. Területe megegyezett a régi Baranya vármegyéével, Pécs sz. kir. várost a megyébe kebelezték. Hét járásra osztották (pécsi, siklósi, szentlőrinci, sásdi. mohácsi, pécsváradi és dárdai járások). D 111. ELNÖKI IRATOK 1851— 1853 29 csomó, 3 kötet 1—29. Iratok 1851—1853 29 csomó 30—32. Iktató- és mutatókönyv 1851—1853 3 kötet Az első két év iratai évenként újrakezdődő iktatószámaik növekvő rendjében helyezkednek el, az utolsó év iratai alapszámok és iktatószámok rendjében feküsznek. A mutató mindig az iktatókönyv elején fekszik, avval egybekötve. Az utolsó évi mutató az alapszámra is utal. D 272. ELNÖKI TITKOS IRATOK 1852— 1853 1 csomó 1. Iratok 1852—1853 1 csomó Hauer, ill. Privinczer elnöki titkos iratai részben bizalmas személyi ügyekkel (kitüntetések, hivatalnokok minősítése stb.) részben a forradalmi szervezkedések utáni nyomozásokkal kapcsolatosak.