Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

szolgálati ágak vagy hivatalok személyzetének kollektíve beadott pályázatai is így (nevek nélkül) kerültek be a mutatóba (pl. magyarországi mérnöki testület tagjai). D 51. K. K. A. O. UNTERSUCHUNGS-COMMISSION ZU PEST (Pesti cs. kir. rendkívüli vizsgáló bizottmány) 1850. november 6—1851. június 7. 1 csomó, 1 kötet 1. Ülés jegyzőkönyv 1850—1851 1 kötet 2. Iratok 1850—1851 1 csomó Geringer 1850. november 2-án rendkívüli vizsgáló bizottság felállítását rendelte el Szekrényessy András pesti törvényszéki tanácselnök elnöklete alatt. A bizottság feladata volt, hogy a pesti novemberi vásár tartama alatt a tolvajokat és más gonosztevőket elfogassa (a városi biztonsági szervek és a csendőrség segítségével), őket kihallgassa, felkutassa az eltulajdonított kincstári javakat, és kivizsgálja azokat a vádakat, amelyeket egyes városi hivatalnokok ellen a tolvajokkal való cinkosság címén emeltek. Az elfogott tolvajokat — miután a városi börtönökben állítólag visszaélések történtek — az Újépületben külön a bizottságnak rendelkezésére bocsátott helyiségekben zárták el. Miután a rendőrséget megszervezték, Geringer elrendelte 1851 februárjában, hogy a bizottság a hó végével szüntesse be működését. A folyamatban levő ügyek lezárására ezután még 15 napot engedélyezett Szekrényessynek, de a bizottság ezután is tartott még néhány ülést az Újépületben, az utolsót június 7-én. A bizottság üléseiről szabályszerű jegyzőkönyvet vezettek, ennek végén személy- és tárgymutató tájékoztat a jegyzőkönyv tartalmáról, ez azonban nem teljes, mert már március 22-én lezárták. A mutató az ül és jegyzőkönyv tételszámaira utal. Az iratokat nem iktatták, hanem az ülés jegyzőkönyv vonatkozó tételszámával látták el, ezért az iratok számai nem alkotnak hiánytalan sort (számos jegyzőkönyvi tételnek nincs iratmelléklete). Az ülés jegyzőkönyv első lapján a „mellékletek" (iratok) számainak jegyzékét találjuk. D 62—63. PESTER K. K. STAATSPRÜFUNGS-COMMISSION (Pesti cs. kir. álladalmi vizsgálati bizottmány) 1850—1858 6 csomó A Thun-féle közoktatásügyi reform egyik fontos részlete az államvizsgák szabályozása volt. Mindenkinek, aki egyetemi tanulmányainak elvégzése után állami szolgálatba akart lépni olyan beosztásban, amelyben a jogés államtudományi végzettséget megkívánták, előbb elméleti államvizsgát kellett tennie, majd — bizonyos szolgálati idő eltelte után — a gyakorlati