Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

D 58. PROVISORISCHE UNG. STIFTUNGS-DEPUTATION (Közalapítványi bizottmány) 1849 november—1850 május 15 csomó, 5 kötet 1—15. Iratok 1849-1850 15 csomó 16—17. Iktató- és mutatókönyv 1849-1850 2 kötet 18—19. Az alapítványi javak osztályának iktatókönyve 1849-1850 2 kötet 20. Szerelőkönyv 1849-1850 1 kötet A szabadságharc után az alapítványi vagyon zilált állapotban volt; különösen az alapítványi jószágok helyzete volt súlyos, részben az úrbériség megszűnte következtében. Szentiványi Vince 1849. augusztus 10-én azzal a javaslattal fordult Geringerhez, hogy az alapítványi jószágok ügyét felül kellene vizsgálni azért, hogy megmenthető legyen, ami még megvan, és biztosítani lehessen a jövő bevételeket. Az úrbéri kártalanítás érdekében is áttekintést kellett nyerni az uradalmak viszonyairól. Ezért azt javasolta, hogy Geringer bízzon meg egy magasabb tisztviselőt az alapítványi uradalmak, tőkék stb. irányításával és ellenőrzésével. Erre a feladatra Szabó Károly volt helytartótanácsi tanácsost tartotta a legalkalmasabbnak, ő volt az egykori alapítványi ügyosztály legbuzgóbb előadója. Ennek alapján Geringer Szabó Károlyt Budára hívta, és az ő elnökletével ideiglenes bizottmányt állított fel az alapítványi ügyek, jószágok és pénztárak igazgatása végett. E bizottmány egyik tagja *az alapítványi ügy igazgató volt. A beadványokat a „királyi közalapítványi ideigl. bizottmány "-hoz kellett címezni. Ettől kezdve a bizottmányhoz kellett küldeniük felterjesztéseiket az egyes kerületek (pesti, győri, pécsváradi, mislyei, sellyei, csakovai) főtisztségeinek, valamint az alapítványi főpénztári hivatalnak. Ugyancsak a bizottmány tárgyalása alá tartozott az Országos Pénztár, a Nemzeti Múzeum, az Egyetemi Nyomda, a zálogházak és egyéb alapítványi intézetek (mint a váci siketnémák intézete) minden ügye. A bizottmány döntött az alapítványi birtokok haszonbérbe adása, az úrbériség megszűnte következtében a bérlőnek adott engedmények ügyében; intézkedett a saját kezelésben tartott birtokok szükségleteiről és jövedelmeiről, hozzá küldték be jelentéseiket a kerületi főtisztek az egyes uradalmak helyzetéről, a községek bordézsma-megtagadásáról stb. A körmöci papírgyár ügyében kiküldött vizsgálóbizottság is ide jelentett. Az iratok között Horváth Mihály magyar vallás- és közoktatásügyi miniszternek alapítványi ügyekkel kapcsolatos számos rendeletét találjuk, ezek mint elintézetlen ügyek iratai kerültek a bizottmányhoz. A bizottmány magyar és német nyelven levelezett, a belső ügyvitel nyelve a magyar volt. 1850. június l-jével megszűnt a bizottmány működése: a minisztérium rendelete értelmében ettől kezdve mindennemű alapítványi érték kezelése a cs. kir. magyar kincstári igazgatóságot (k. k. prov. Kamerái-Verwaltung) illette. Május 27-től kezdve külön átadó-átvevő bizottság működött, s mi-