Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

D 57. HAVAS JÓZSEF IDEIGLENES KÖZPONTI IRODÁIGAZGATÓ 1849 augusztus—1850 szeptember 3 csomó, 1 kötet 1—3. Iratok 4. Iktatókönyv mutatóval 1849—1850 1849—1850 3 csomó 1 kötet Geringer 1849. augusztus 9-én megbízta Havas Józsefet, a feloszlatott m. kir. helytartótanács tanácsosát azzal, hogy az ő közvetlen irányítása alatt felügyeljen a megszűnt országos kormányhatóság újra működő segédhivatalaira: az iktató- és kiadóhivatalra és a központi irattárra. Ezeket ideiglenesen újra megnyitották — azért, hogy az iratokat rendezzék és a hátralékokat feldolgozzák. Rábízta továbbá az Országos Számvevőség, az Országos Építési Igazgatóság, az Alapítványi Pénztár, a Közalapítványi Ügyigazgatóság, az Országos Levéltár és a Nemzeti Múzeum felügyeletét is, a fegyelmi ügyek intézésével egyetemben. Havasnak mindeme intézményekre nézve javaslatokat kellett tennie a személyzet politikai szempontú „tisztogatására" és a szabályozott ügykezelésre nézve, s véleményeznie kellett a hozzá juttatott és ez intézményekre vonatkozó ügyiratokat. Mindezeken felül Szentiványi Vince pesti ker. főbiztos kívánságára segítségül kellett lennie a pesti zálogház, a takarékpénztárak és kereskedelmi bank igazgatásának ellenőrzésében és szabályozásában. Végül augusztus 22-én Geringer még avval is megbízta, hogy legyen gondja a politikai közigazgatás felügyelete alá rendelt pénztárak vizsgálatára és ellenőrzésére is; e célból egy alkalmas számvevőségi egyént kellett maga mellé vennie és az eredményt Geringernek jelentenie — ugyanez a zálogház vizsgálatára is vonatkozott. Később az egyetem megvizsgálására is megbízást kapott. Havas ügyködésének java része az első hónapokra esik — a kormányzat őáltala tájékozódott az egyes intézmények belső életéről, a személyzet politikai magatartásáról, az intézmény gazdasági helyzetéről. Szentiványi gyakran intézett hozzá kérdést különböző ügyekben, hiszen Havas volt a három város kir. biztosa Windischgrátz idejében. November elsejétől kezdve azonban tevékenysége erősen megcsappant, s lényegében az irodaigazgatói ügyek intézésére korlátozódott. Ekkor ugyanis felállították a Közalapítványi Bizottmányt, s ez vette át az alapítványi ügyek intézését. Havas magyar és német nyelven levelezett, esetenként latinul is, aszerint, hogy milyen nyelven érkeztek hozzá a beadványok. Az iratok az egész korszakon egységesen, újrakezdés nélkül végigfutó iktatószámok növekvő rendjében feküsznek. (Az iktatószámok alatt H jel olvasható.) Az iktató- és mutatókönyv magyar nyelven íródott. A Közalapítványi Bizottmány megalakulásakor az irattárból kiemelték az alapítványi ügyekre vonatkozó iratok nagy részét, s ezt a tényt az iktatókönyvben a megfelelő helyeken bejegyezték. A mutató-részben nem történt ilyen bejegyzés, ezért az csak az iktatóval együtt használható. Elvétve az iratok között találunk Havas egyéb funkcióival kapcsolatosakat is; így kinevezték őt egy bizottság elnökévé, amely a közigazgatási ügyeknek a törvénykezésiektől való elkülönítését tárgyalta. 16 Abszolutizmuskori levéltár 241