Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

példány beszerzésére, a kormányszervek pedig kötelesek voltak gondoskodni arról, hogy a rendeleteket minden községben megfelelő módon közzétegyék és a népnek megmagyarázzák. Az iratanyag két részre tagolódik: elnökségi és általános anyagra. A két rész levéltártörténetileg élesen elválik egymástól. Miután a helytartóság 1853. május 15-én beszüntette működését, elnöki irattárát a kormányzóság polgári osztálya vette át. A kormányzóság megszűnése után annak levéltárával együtt Bécsbe került, ahol végül is a Staatsarchivban nyert elhelyezést. Innen 1927-ben került át az Országos Levéltárba. Itt az anyagot újra rendezték és mintaállványozták; az átrendezés során konkordancia-jegyzéket készítettek és raktári jegyzéket, amely lényegében ma is érvényes. Az általános irattár a budai helytartósági osztály gondozásába került, az októberi diploma után annak irattárával együtt a visszaállított helytartótanács, majd a kiegyezés után a belügyminisztérium birtokában volt, s innen jutott az Országos Levéltárba. Ez az anyag részben eredeti felállításban maradt egészen 1952-ig, amikor mintaállványozták; raktári jegyzéke 1961-ben készült. D 51. ELNÖKI IRATOK 1849 augusztus—1853 április 52 csomó, 13 kötet 1—52. Iratok 53—57. Iktatókönyv 58—62. Mutató 63. Irattári számkönyv 64—65. Idegen számok könyve 1849—1853 1849—1853 1849—1853 1849—1853 1852—1853 52 csomó 5 kötet 5 kötet 1 kötet 2 kötet Geringer külön elnöki irodája (Prásidialbureau der Civilverwaltung) 1849. augusztus 1-én kezdte meg működését. Az állambiztonsági ügyek, a rendőrhatóságok megszervezése, a személyi ügyek, a tisztogatási eljárások, valamint az udvari ünnepekkel kapcsolatos intézkedések általában az elnökség ügykörébe tartoztak. Ezeken kívül az elnökség intézte mindazokat az ügyeket, amelyek — bár a különböző ügyosztályok ügykörébe tartoztak — mégis elnöki elintézést igényeltek. Ennek következtében az elnöki iratok tárgyilag nem különülnek el élesen az általános iratoktól, a kutatónak, bármely témára kutat, az elnöki anyagot is át kell néznie. A személyzeti ügyeket — amelyek közül a kevésbé bizalmas jellegűeket az V. ügyosztály intézte — 1852. július 19-ével teljes egészükben az elnöki iroda vette át. Itt intézték a sajtóügyek jelentős részét és a legtöbb szervezési ügyet is. Az iratok évek, ezeken belül iktatószámok növekvő rendjében fekszenek. Egyes iratokat azonban előiratként csatoltak azonos tárgyú későbbi iratokhoz, másokat tárgyi sorozatokba gyűjtöttek. Az utóbbiakat az Országos Levéltárban a rendezés során nagyrészt felszámolták. A megmaradt tárgyi sorozatok az anyag végén, az 1853. évi iratok után helyezkednek el 2