Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

A polgári kormányzat az iskolaügyek terén is nagy jelentőségű reformot hozott be. A magyar tanulmányügyi bizottság és tanügyi igazgatóságok feloszlatása után új szerveket állított fel az iskolák és tanintézetek működésének irányítására és ellenőrzésére. A miniszteri biztosok vezetése alatt kerületi iskolahatóságokat szervezett, amelyekben katolikus, görög nem egyesült, protestáns és zsidó iskolatanácsosok intézték az egyes felekezetek iskoláinak ügyeit. A pesti egyetem újjászervezését tisztogatással kezdték; eltávolították a magyar minisztérium által kinevezett tanárokat, szabályozták az ügymenetet, és a tanmenetet a birodalom többi egyetemeinek mintájára alakították át. Később a közoktatásügyi miniszter a pesti egyetemet közvetlenül a minisztérium alá rendelte, ennek ellenére a polgári kormányzat továbbra is közbelépett sürgősnek ítélt ügyekben, közzétette a minisztérium rendeleteit, vagy véleményt nyilvánított az egyetemi tanács által a minisztériumnak tett jelentésekről és javaslatokról. Szabályozták a tanári fizetéseket, tárgyalásokat folytattak az egyetem épületének kibővítésére, javaslatot tettek a csillagvizsgáló újjáépítésére, botanikuskert építésére. Belenyúltak a klinikák gazdasági ügyeinek vezetésébe, az Egyetemi Nyomda sorsának intézésébe, vizsgálatot indítottak a körmöci papírmalom vezetője ellen. Megszűntnek nyilvánították az Egyetemi Nyomda privilégiumát a tankönyvek, corpus juris, missalék és cirillbetűs egyházi könyvek kinyomtatására, ami az idők folyamán a gyakorlatban amúgy is megszűnt. Kivizsgálták a jogakadémiák állapotát, s ennek alapján szervezték őket át. Szabályozták az államvizsgák ügyét, majd megtörtént a pesti jog- és államtudományi vizsgabizottság felállítása, ennek működését a helytartó irányította. Átszervezték a gimnáziumokat is. 1850-ben államivá nyilvánították a pozsonyi gimnáziumot, a következő évben a budait, kassait és lőcseit. Ezek tanS'Zékeit új tanerőkkel töltötték be. A többi gimnáziumot is átszervezték, szerzetesrendeknek adták át, némelyiket nyolcosztályos főgimnáziummá alakították. A piaristák évi segélyt kaptak az államtól, ennek ellenében kötelezték őket több fő- és algimnázium tartására, olyan tanárokkal, akik az előírt vizsgálatot letették. A József ipariskolát mindjárt a főváros elfoglalása után megnyitották, új tanárokat neveztek ki, fizetésüket szabályozták, jobb taneszközök beszerzését tették lehetővé számára. Az elemi iskolák fejlesztése céljából a nagyobb községeket felszólították, hogy külön igazgatókat állítsanak be az iskolákba, akik megosztatlanul foglalkozásuknak élhetnek, javasolták a tanítók jobb dotálását és az iskolai szolgálatnak a jegyzői hivataltól való elválasztását. Jelentéseket kértek be a tanítóképzőintézetek állapotáról, ide is neveztek ki új tanárokat. Minthogy az állam magára vállalta a kötelezettséget, hogy a megfelelő alapok elégtelensége esetében a tanügyi célokra szükséges összegeket előteremtse, mindazokat az alapítványi pénzeket és birtokokat, amelyek 1848 előtt a helytartótanács alá tartoztak, a pénzkezelés és birtokigazgatás egyszerűsítése végett a kamarai igazgatás közvetlen kezelésébe adták át. A protestánsok iskolai alapjai feletti intézkedés jogát nekik maguknak engedték át, a görög nem egyesült iskolai alapok feletti felügyeletet egy külön, e fele-