Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

hadseregparancsnoksággal együtt hozták. Gondoskodtak a beszállásolásukról, ellátásukról, biztosították előfogati jogaikat. A politikai és csendőri hatóságok között sok volt a súrlódás, ezek is foglalkoztatták a helytartóságot. A csendőrség felállításával párhuzamosan megszüntették a megyékben a pandúrok és csendbiztosok intézményét. A közbiztonság érdekében számos intézkedést hoztak. 1851-ben több megyében (Szolnok, Csongrád, Csanád, Bihar, Pest-Pilis, Pest-Solt) katonai statáriumot hirdettek a rablásra és lopásra. A rendfenntartás biztosítására a helytartóság együttműködött a bíróságokkal és államügyészséggel is. Sokszor a politikai hatóság folytatta le az előzetes kivizsgálást, az ítélethozatalt azonban a polgári vagy katonai bíróságra bízta. Előkészítették az egyes kerületekben dologházak és javítóintézetek felállítását. Szabályozták a börtönügyet is. Az új biztonsági szervek és bíráskodási eljárás bevezetése óta nyilvánvalóvá vált, hogy a börtönök állapota nem kielégítő. A helytartóság több intézkedést hozott a helyzet megjavítására, a kerületi főispánoknak pedig előírta, hogy a börtönök állapotát személyesen vizsgálják felül és a rendellenességeket küszöböljék ki. A kerületi kormányzatok részletes jelentésekben számoltak be a tapasztaltakról. A politikai hatóságok rendszeresen küldtek be hangulat jelentéseket a helytartósághoz. Igyekeztek a lakosságot megnyugtatni, hangulatát lecsillapítani. A rendőri napi jelentések sok olyan hibára hívták fel a figyelmet, amelyet azután orvosolni igyekeztek. így új tűzrendészeti szabályokat hoztak a város és vidék részére, megszigorították a piacra vitt élelmiszerek minőségének ellenőrzését, intézkedéseket hoztak a veszett kutyák ellen stb. Elhatárolták a rendőrség és községi hatóságok hatáskörét. Bevezették a községi rendőri funkciók szigorúbb hatósági ellenőrzését. Pesten a városi szervek alkalmatlansága miatt a városkapitányság és rendőrigazgatóság elé utalták a városi rendészetet is, általában igyekeztek a hibákat kiküszöbölni, főként tűzrendészeti, piac-rendőri és egészségügyi vonalon. Intézkedéseket hoztak a már vidéken is terjedni kezdő prostitúció meggátlására és a syphilis terjedése ellen. A közbiztonság megjavítására 1851. június l-jével új toloncügyi szabályzatot léptettek életbe, aminek következtében jelentékenyen csökkent a kóbor személyek száma. A nyomozó- és körözőleveleket a pest-budai rendőrigazgatóság adta ki magyar, német és szlovák nyelven. A törvényszéki idézéseket (pl. házassági ügyekben), amelyeket azelőtt a helytartótanács adott ki körözvény formájában, most ezekkel a körözőlevelekkel együtt hozták nyilvánosságra. Rendeleteket hoztak továbbá a koldulás ellen, szabályozták a közbiztonságot veszélyeztető pásztorságot, elrendelték a városi és falusi lakosok s az utazók rendőri ellenőrzését. A zsidóknak megtiltották nevük önkényes megváltoztatását, s ezt a hatóságoknak kellett ellenőrizniük. A rendőri ellenőrzés megkönnyítésére a kerületi székhelyeken és a rendőri kirendeltségek székhelyén kihirdették a fő- és albérlők bejelentési kötelezettségét. Ezenkívül az idegenekről külön nyilvántartásokat fektettek fel, a vendéglősöket és herberg-tulajdonosokat kötelezték ún. idegen-könyvek, ill. legényelőjegyzési jegyzőkönyvek vezetésére. 15 Abszolutizmuskori levéltár 225