Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

alá vegye, és az iratokat rendezett állapotban a megfelelő helyekre eljuttassa. A bizottságba a hadbíróság, a számvevőség, az országos katonai parancsnokság és a rendőri osztály küldött rendes tagokat, ezekhez időnként a bányászati vagy a postahatóság is küldhetett ki egy-egy megbízottat. A bizottság a rendőri osztály helyiségében ült össze, és működésének befejezése után az ott 26 ládában elhelyezett iratanyagot az osztály hivatalos használatára rendelkezésre bocsátotta. Az osztályon az iratok egy részéből kivonatokat készítettek, s végül a minisztériumi iratok nagy részét a helytartótanácsi levéltárban való elhelyezés végett Geringernek küldték át, a hadügyminisztérium iratai azonban a Landes Militär Commandóhoz kerültek, némely iratot pedig az államügyészség vett őrizetbe. Az itt tárolt iratok közt az Akten Sichtungs Commission ülésjegyzőkönyvei, az átvizsgált iratok jegyzékei, a jegyzőkönyvekhez és jegyzékekhez készített betűrendes mutató, valamint a rendőri osztálynak a lefoglalt iratok kezelésével kapcsolatos iratai találhatók. Az utóbbiak között 1852-től kezdve a katonai és polgári kormányzóság rendőri osztályának iratai feküsznek. A rendőri osztályt különböző hatóságok időnként megkeresték, a nála őrzött forradalmi iratok közül egyesek átadását kérve. Az egész iratcsomó tulajdonképpen a hadseregparancsnokság rendőri osztályának 3085. sz. alapszáma alá tartozik. D 39—18. K. K. MILITÄR- UND CIVIL-GOUVERNEMENT FÜR UNGARN (Magyarországi cs. kir. katonai és polgári kormány) 1856. szeptember 1-től: K. K. GENERAL-GOUVERNEMENT DES KÖNIGREICHS UNGARN (Magyarországi cs. kir. főkormány) 1851—1860 489 csomó, 181 kötet Ferenc József, miután évekig nem küldött helytartót Magyarországra, 1851. október 10-én rokonát, Albrecht főherceget nevezte ki az ország katonai és polgári kormányzójának. Az ugyanakkor kelt instrukció szerint Albrecht Ferenc József közvetlen helytartója Magyarországon, s egy személyben az ország területén állomásozó III. hadsereg parancsnoka; ő irányítja az ország egész polgári és katonai kormányzatát. Működésében alapelvként a birodalom államegységét kell szem előtt tartania, amellett tekintettel kell lennie az ország sajátosságaira is. Az új kormányzó — egyelőre úgy látszott, ideiglenesen — nem vette át a helytartóság közvetlen vezetését, hanem külön kormányzósági irodát szervezett a hatáskörébe tartozó ügyek vitelére. Ez a kormányzóság a III. hadsereg parancsnokságával szoros perszonáluniót alkotott, s együtt is voltak Pesten elhelyezve; voltaképpen a hadseregparancsnokság meglevő apparátusát használták fel, annak polgári osztálya alakult át kormányzósággá. A kormányzóság életének első szakasza 1852 március végéig tartott, addig, amíg Albrecht helytartói hatáskörét teljes mértékben át nem vette.