Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

a) 1851 október—1852 március A kormányzóság életének első szakasza 1852 március végéig tart. Ebben az időben Albrecht még nem gyakorolta a teljes helytartói hatáskört, idejét egyelőre inkább az ország állapotainak tanulmányozására fordította. D 39. ELNÖKI IRATOK 1851—1852 2 csomó 1—2. Iratok 1851—1852 2 csomó Az elnöki irodát Parrot Jakab altábornagy, a főherceg adlátusa vezette.. Eleinte nem beszélhetünk még szabályszerű ügykezelésről; Parrot a főherceggel együtt van, akár Bécsben tartózkodik az, akár az országot járja, s ekkor az iratok iktatása is csak utólag történik. A kormányzó elsősorban az uralkodóval levelez: Ferenc József legfelsőbb kéziratokat intéz hozzá, ő felterjesztéseket tesz, amelyek királyi kézjeggyel ellátva érkeznek vissza hozzá. A minisztériumok és a magyarországi helytartóság közötti hivatalos, érintkezés rajta keresztül történik: a rendeletek, ül. felterjesztések nyílt pecséttel hozzá érkeznek, hogy addig is, míg a polgári közigazgatás vezetését teljes mértékben átveszi, az ügyek felől tájékozódjék. A helytartóságnak a minisztériumhoz intézett felterjesztéseit a főherceg láttamozta, s így mentek tovább. Egyes hazai közigazgatási szervek vezetői s más személyek egyenesen a főherceghez fordultak beadványaikkal, máskor a főherceg szólított fel egy-egy hatóságot vagy személyt jelentéstételre. Éppen a katonai és polgári vezetésnek egy kézben való egyesítése folytán Albrecht Bécsből katonai ügyekben is levelezett a pesti ideiglenes hadseregparancsnoksággal és a bécsi legfelsőbb hadsereg-főparancsnoksággal, sőt olyan kiadványokat is beiktattak ebbe a sorozatba, amelyek a III. hadsereg nevében mentek ki különböző katonai szervekhez, pl. a főherceg utazásaival kapcsolatban. Az adlátus által vezetett elnöki iroda tehát voltaképpen a kormányzó személyes irodája, amely egyaránt állott a katonai és polgári igazgatás felett. Az iratok tárgya igen széles körű. A kegyelmi ügyeket a kormányzó közbejöttével intézték el, bizonyos állambiztonsági ügyeket (fegyverrejtegetés, forradalmi szervezkedés) vele is közöltek. Világi és egyházi hivatalokra való kinevezés előtt a miniszterek jellemzéseket kértek tőle a javaslatba hozott személyekről, ilyenkor a kerületi főispán, katonai parancsnok vagy a hadseregparancsnokság rendőri osztályának meghallgatása után tette meg javaslatát. Fontosabb szervezési kérdéseknél is hozzá fordultak az illetékes miniszterek véleménynyilvánítás végett (rendőrség, bíróságok szervezése). Katonasággal kapcsolatos iratok is előfordulnak: a gránátosok medvesapkáinak beszerzésével, a várak felfegyverzésével kapcsolatban. A főherceg érdeklődött a vasútépítés ügye, de még a börtönügy iránt is, intézkedéseket tett az ínség elhárítására, továbbá a szabad sókereskedelemmel kapcsolatban. Mindezek ellenére addig, míg a helytartói jogkört teljes mértékben nem gyakorolta, s-csak mintegy kívülről szemlélte az eseményeket, nem volt kellőképpen tájékozva az ország igazgatásának minden ágáról, s ha a mi-