Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

Langenau tábornok, a bécsi politikai vizsgáló bizottság elnöke Schwarzenberg miniszterelnök rendeletére 1850 februárjában megkereste Podolskyt, derítse ki a szabadságharc ideje alatt a forradalmi kormány által kivégzettek adatait, Bach az osztálytól a forradalomban kompromittált és külföldre menekült egyének névjegyzékét kérte. A hatóságok megkeresésére az osztálynak a császári kormányhoz hű egyénekről is felvilágosításokat kellett adnia, állásfolyamodványok, kitüntetési javaslatok esetében. A „gutgesinnt"-ekről az osztály nyilvántartást vezetett. Az osztály megmaradt iratainak jelentős része a magyarországi börtönök felülvizsgálatával kapcsolatos. Haynau 1850. április 16-án elrendelte a katonai kerületi parancsnokságoknak a megyei és városi börtönök bizottsági felülvizsgálatát. A felülvizsgálat elrendelésére elsősorban azért került sor, hogy megállapítsák, nem raboskodnak-e még olyanok, akiket a „rebellis" kormány tartóztatott le azért, mert hűek maradtak a trónhoz. Haynau egyúttal arról is meg kívánt győződni, hány és milyen börtön van az országban, milyen azok állapota, hány rab van egy helyiségben, kik raboskodnak, mi a vétkük, hányszor voltak büntetve, mi a büntetésük tartama, milyen a börtön belső berendezése, a rabok ellátása, foglalkoztatása, a betegellátás stb„ A felülvizsgálat bizottságilag történt, a megyeszékhelyeken a megyefőnök és egy tiszt, másutt a járási biztos és egy tiszt részvételével, Buda—Pesten a rendőri osztály közbejöttével. A kerületekből befutott kimutatások páratlan részletességű rajzát adják az egykorú hazai börtön viszony oknak, hozzájuk sok esetben a börtönök alaprajzát is mellékelték. Haynau a jelentések alapjánt azt állította, hogy a magyarországihoz hasonló börtönviszonyok egyetlen civilizált államban sem léteznek, és az eredményről 1850 nyarán összefoglaló jelentést tett Schmerling igazságügyminiszternek, a magyarországi börtönügy reformja érdekében. Az iratanyag — feltehetően a Rendőrminisztériumban — erős selejtezésen esett át. A megmaradt iratok eredetileg alapszámok egyszerű számrendjében voltak elhelyezve. Az Országos Levéltárban hozzájuk lajtstrom készült, valamint a jelenlegi tárgyi tagozódást feltüntető konspektus és a lajstrom használatát biztosító konkordancia-jegyzék. D 38. AKTEN-SICHTUNG (A rendőri osztályon átvizsgált forradalmi iratok jegyzékei) 1849—1856 1 csomó 1. Iratok 1849—1856 1 csomó A pesti katonai kerületi parancsnokság 1849 őszén bizottságot hívott létre abból a célból, hogy az Újépületben őrzött 55 ládából, amelyek jórészt a magyar forradalmi hatóságoknak a császáriak kezére került iratait tartalmazták, az ideiglenes kamarai igazgatóság iratait kiválogassa. Miután ez a bizottság befejezte munkáját, Macchio katonai kerületi parancsnok december 13-án új „Aktén Sichtungs Commission" felállítását rendelte el, s azt megbízta, hogy a még visszamaradt 41 ládányi iratot alapos vizsgálat