Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

hadiszálláson, és ott a hadseregparancsnokság rendőri osztályának vezetőjeként működött. Iratai az 1849. július 25—augusztus 23. közötti időből valók. Ezeket a hadseregparancsnokhoz címzett beadványokat eredetileg a parancsnokság irodájában iktatták, azután mint a „rendőri osztályt" illetőket Paulyhoz tették át intézkedés végett. Pauly a hozzá áttett iratokat újból iktatta, s az iktatószám után „Pol." jelet tett. A vonatkozó intézkedést általában a beadvány hátlapjára jegyezte fel. Olyan ügyekben, amelyekben a Pesten visszamaradt osztálynak kellett intézkednie, Pauly eleinte a pesti városparancsnokságot, később a katonai kerületi parancsnokságot kereste meg, hogy az Podolskyt a megfelelő intézkedések megtételére utasítsa. A katonai hatóságok által a hadműveleti területen elfogott és politikai szempontból gyanúsnak talált személyeket Paulyhoz küldték kihallgatás végett. Iratainak egy része ilyen kihallgatási jegyzőkönyvekből áll, ezek hátlapjára általában rávezette a kihallgatás után tett intézkedést is. Pauly irataihoz segédkönyvek nem állnak rendelkezésre. Az iratok nem a rendőri osztály anyagával együtt, hanem a bécsi Staatsarchivból a Kossuth-Archiv 565. csomójában kerültek az Országos Levéltár birtokába. A Pesten visszamaradt osztály iratai eredetileg tekintélyes mennyiséget tettek ki. Az iratok iktatását az osztály felállítása előtti időből, 1849. április 18. óta kelt s az osztálynak átadott iratok pótlólagos bejegyzésével kezdték. A selejtezés után megmaradt iratok közt is vannak ilyen, még Welden hadsereg-főparancsnokhoz intézett beadványok, s ezek értékes forrásai a szabadságharc történetének. A honvéd seregek elől Bécsbe menekült császárhű szlovák egyéneket a bécsi városparancsnokság hadpolitikai központi bizottmánya kihallgatta, a náluk talált iratokat tőlük elvette s azokat a kihallgatásukkor felvett jegyzőkönyvekkel együtt megküldte Weldennek. Ezekből az iratokból az északi megyék politikai viszonyai rajzolódnak ki a tavaszi hadjárat idején. A rendőri osztály legfontosabb feladata a haditörvényszékek előtt indítandó perekben szükséges előnyomozások lefolytatása volt. E célból, és azért, hogy más katonai és polgári szervek részére az általuk kért felvilágosításokat megadhassa, az osztály elsősorban az 1848—49-i Közlönyt, és a magyar minisztérium iratanyagának a császári csapatok kezére került részeit használta fel. Nagyobb jelentőségű ügyekben terjedelmes operatumokat készített az osztály, és bocsátott a haditörvényszék rendelkezésére (ilyen a hirdetményi úton megidézett Kossuth Lajos „felségárulására" vonatkozó előnyomozati munkálat). Lamberg megöletése ügyében a bécsi központi bizottmány már korábban megindította a vizsgálatot, ezt a rendőri osztálynak kellett folytatnia. A haditörvényszék az 1849-i debreceni országgyűlés főbb résztvevőiről is felvilágosítást kért a rendőri osztálytól. A „Szegény legény társaság" tagjairól, működéséről részletes nyomozati anyagot küldtek be a rendőri osztályra. Gyakran kérte a haditörvényszék az osztálytól egyes személyek hollétének kinyomozását, ilyenkor körözési eljárás indult, a közigazgatási, rendőri, csendőri, katonai szervek közreműködésével. Fontos feladatának tekintette az osztály a magyar királyi korona és a koronázási jelvények hollétének kiderítését is.