Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

Bevezetés

vényhozás és minisztérium egyrészt az ország gazdasági-politikai függetlenségének kivívására törekedett, másrészt azonban konzerválni akarta a történeti Magyarország belső gazdasági-politikai egységét. Ezek a gazdaságipolitikai tendenciák keresztezték a Monarchia más nemzetiségeit képviselő forradalmi csoportok törekvéseit. A magyar kormány, amelynek kezdetben csak a belső és külső ellenforradalmi erőkkel kellett megküzdenie, idővel szembe került a hazai nemzetiségek nagy részével, majd az osztrák—német burzsoáziát képviselő bécsi minisztertanáccsal is. A forradalmi erők megosztottsága kedvező helyzetet teremtett az ellenforradalmi tábor részére, s ez élt is a helyzet adta előnnyel: a birodalmi egység helyreállításának és a nemzetiségek egyenjogúságának programjával fokozatosan a maga uszályába vonta a német—osztrák, valamint a magyarországi szláv és román burzsoáziának a pesti minisztérium magyar nacionalista irányzatával egyetérteni nem tudó rétegeit is. A bécsi minisztertanács tagjai az osztrák—német burzsoázia érdekeinek megfelelően kezdettől fogva helytelenítették a magyar minisztériumnak a birodalmi egység megbontására irányuló lépéseit. Bach Sándor akkori igazságügyminiszter már 1848 tavaszán kifejtette, hogy gátat kell vetni a forradalom radikalizálódásának Ausztriában, s erős alkotmányos kormányzatot kell létrehozni, amely azután a magyar országgyűlést arra kényszerítse, hogy az áprilisi törvényeket megváltoztatva, adja meg a birodalomnak azt, ami annak fennmaradásához okvetlenül szükséges.

4 Ugyanezen az alapon áll a bécsi minisztertanácsnak a magyar minisztériumhoz intézett, 1848. augusztus 31-i emlékirata

5 is, amelyben a minisztertanács azt követeli, hogy a birodalom pénzügyeit, a hadügyet és a kereskedelem ügyét közösen intézzék. A tevékeny és invenciózus bécsi igazságügyminiszter egy későbbi, feltehetően 1848 szeptemberében kelt kéziratában

6 részletesebben kifejti, milyennek képzeli Magyarország jövő helyzetét a birodalmon belül. Eszerint a hadügy, külügy és más központi ügyek minisztériumaiból alakítandó erős összkormány mellé külön minisztereket kell majd kinevezni Magyarország, Horvátország, a szerbek lakta terület és Erdély beligazgatására. A birodalom egész területén egységes állampolgári jogokat kell bevezetni, a nemzetiségek részére biztosítani kell az egyenjogúságot. Bach akkori elképzelése szerint Magyarországnak biztosítanák, hogy saját közigazgatási, igazságszolgáltatási és közoktatási ügyeit — az összkormányzat által szabott keretek között — önállóan intézhesse. Az udvari körök Lamberg tábornok szeptember 28-án történt megöletése után a nyílt fegyveres beavatkozás mellett döntöttek, s ettől kezdve a bécsi minisztertanács magatartása is megváltozott Magyarország irányában: látszólagos semlegességét feladva, az udvari körök háborús politikáját támogatta. Néhány nappal később, október 3-án, V. Ferdinánd leiratot intéz 4 Friedjung, Heinrich: österreich von 1848 bis 1860. I. Stuttgart u. Berlin 1908. 64—65. 1. 5 Gyűjteménye a Magyarország számára kibocsátott Legfelsőbb Manifestumok és Szózatoknak, valamint a cs. kir. hadsereg főparancsnokai által Magyarországban kiadott Hirdetményeknek. (A továbbiakban: Manifestumok és Szózatok.) Hivatalos kiadás. Budán 1849. Függelék 5—18. 1. 6 Friedjung i. m. I. 65—66., 489—490. 1.