Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)
Bevezetés
kedvezőtlen híresztelések megelőzésére — á szervezés kapcsán kimondják és így az aggályokat eloszlassák. 127 Zichy a helytartó bizalmas közlésére rövid, türelmetlen hangú választ adott. Egyszerűen megsürgette a bizottsági munkálat kidolgozását és kijelentette: csak késleltetné az ügyet, s nem vezetne eredményre, ha a felvetett kérdések tárgyalásába bocsátkoznának. Pálffy szeptember 16-án már a munkálat előhaladásáról tett jelentést; eszerint az országban összesen 170 járást terveztek kialakítani (a szabad királyi városok kivételével, amelyek továbbra is önálló közigazgatási hatóságokai alkottak volna). 128 A közigazgatási reformtervet elkészülte után Zichy megküldte a pénzügyminiszternek véleménynyilvánítás végett, tőle azonban hosszabb ideig nem kapta vissza. Időközben a kormányban végbement az az irányváltozás, aminek eddig Schmerling útját állta: úgy látszik, hogy a császár megelégelve a magyar ügyben évek óta folyó huza-vonát, végre elszánta magát, hogy szakít az oktroj-politikával. A döntő fordulat az 1865. január 5-i miniszteri tanácsülésben következett be. Ott kimondották, hogy a Monarchia érdeke a magyar országgyűlés összehívásának siettetését kívánja meg. Mégpedig nemcsak azért, mert Magyarországon a lakosság nagy része ezt követeli, hanem általában azért, mert 'mmár birodalomszerte közkeletű politikai jelszóvá vált: nincs más kiút az alkotmány-zavarból, mint az, amely a magyar országgyűlésen át vezet a közjogi kérdések tisztázásához. S bár a miniszterek még mindig úgy vélték, a közigazgatási és jogszolgáltatási re^ form nagyobb biztosítékot nyújtana arra. hogy az országgyűlési tárgyalások az összbirodalom érdekeinek megfelelő irányt vesznek, mégis elismerték, mielőbb össze kell hívni a magyar országgyűlést, még annak a kockázatával is, hogy esetleg nem fogja meghozni a várt eredményt. Ezért kimondották: az idő rövidsége miatt nem lehet már szó arról, hogy a közigazgatási és igazságszolgáltatási reformokat végrehajtsák. 129 A minisztertanácsi határozatnak eleget téve, Zichy január 10-én felterjesztést intézett az uralkodóhoz az új szervezés leállítása tárgyában. Ebben megállapítja, hogy a birodalmi alkotmány bevezetésére irányuló kísérletek Magyarországon nem vezettek eredményre. Ellenkezőleg, az októberi diploma és a februári pátens kiadása óta a magyarországi közigazgatási és jogszolgáltatási viszonyok annyira megromlottak, hogy egyre több a panasz: nincs személyi és vagyonbiztonság, a bírósági eljárás vontatott, az árva- és gyámügyeket késedelmesen látják el, az anyagi törvények hibásak és hiányosak, a közigazgatási és bírói közegek képesség és erkölcsi magatartás dolgában nem megfelelőek. Ezek a viszonyok Zichy szerint nemcsak az ország jólétét ássák alá, hanem a birodalom többi részére is károsak, sőt nagyhatalmi állását is veszélyeztetik. Zichynek változatlanul az a véleménye, ami nyolc hónappal azelőtt, amikor a kancellári széket elfoglalta, meggyőződése volt: hogy ti. az átszervezésre szükség van. Mégis, az országgyűlés összehívásának sürgősségére való tekintettel arra kéri az uralkodót, ne kívánja a törvényszékek átszervezésére vonatkozó javaslat végrehajtását, 127 D 185. 1864:1238. m D 185. 1864:1237. 129 Redlich II. 337—338. 1.