Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

MÁSODIK RÉSZ A helytartótanács felügyelete alatt működő hatóságok, hivatalok és személyek iratai

1794 . . . = Nro 8 1795 . . = Nro 9 1796 .....= Nro 10 1797 = Nro 11 1798 = Nro 12 1799 = Nro 13 1800 = Nro 14 A „General index" első kötetében a címszavak után előforduló — 1 és 14 között változó —számok tehát a fenti táblázatnak megfelelően utalnak az iktatókönyvek vonatkozó évi köteteire. A „General index" második — 1801-től 1809 -ig terjedő — kötetébe először bemásolták az első kötet címszavait, az újabban, tehát 1801 és 1809 között felmerülő neveket pedig az előbbiek után jegyezték be. Gyakran megtörtént, hogy az első kötetből kimásolt névre vonatkozó iratot 1801 és 1809 között nem iktattak. Ez esetben a név után piros tintával egy „A" betűt (A = ante) írtak, jelezve, hogy a névre vonatkozóan az első kötetben találhatók pontos utalások. Ha viszont 1801 és 1809 között is iktattak a szóban forgó névre vonatkozó iratokat, akkor először piros tintával az „A" betűt jegyezték be — figyelmeztetésül, hogy már az 1801 előtti időből is vannak iratok —, azután pedig azon év iktatókönyvének a numerus jelzetét, amelyben a névre vonatkozóan ismét iratváltás vagy egyéb intézkedés történt. Az 1801—1809. évi iktatókönyvek numerus jelzetei a következők: 1801 - Nro 1 1805 = Nro 5 1802 = Nro 2 1806 = Nro 6 1803 - Nro 3 1807 = Nro 7 1804 = Nro 4 1808 = Nro 8 1809 = Nro 9 Az iktatókönyvek 1788 és 1809 közötti kötetei a második világháború alatt megrongálódtak — kivéve az 1800 és 1801. évieket, ezért teljesen új külső kötést kaptak. Az 1800 és 1801. évi köteteken található „Nro XIV.", illetve „Nro I." jelzet segítségéve! sikerült a General indexek jelzetei és az iktatókönyvek között az összefüggést megállapítani. Utólag a többi kötetre is rávezettük — római számokkal a fedőlap bal felső sarkába — a fenti táblázatokban feltüntetett numerus jelzetet. A General index második kötete az alapleltárban nincs felvéve. Az átfogó mutatókönyv készítésének ezt a rendszerét az építészeti igazgatóság a kamarai hajózási osztálytól vette át. 1809 után nem készítettek általános mutatót. 1812. január elsején az előbb ismertetett rendszer mellett új iktatási módszert vezettek be. Az előre elkészített nyomtatott rovatos űrlapok helyett teljesen üres ívekben történt az iktatás. A középen meghajtott ív első oldalán a jobb hasáb belső részére közönséges tört formájában a küldő fél és az építészeti igazgatóság iktatószámát — az utóbbit a nevezőbe —, továbbá az érkezés napját írták. Ez alá az írat részletes tartalmi kivonatát jegyezték fel. A bal hasábon felül, piros tintával, az ügyre vonatkozó korábbi iktatószámokat, középen pedig néha az elintézés módját tüntették fel. Az ív második ol-