Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

BEVEZETÉS

Jellasich megbízottjának segítséget kell adnia s a kiválasztott iratokat át kell adnia neki. 0. L. Abszolütizmuskori lvt. Geringer-iratok, 6203/1849.) A kiválasztott és elvitt iratokról három példányban jegyzék készült, ennek egy-egy példánya ma az érintett ügyosztályok (a vármegyei, városi, közigazgatási, biztossági, adói, kereskedelmi, árvái, úrbéri, postai, görög nem egyesült vallási, elemi iskolai, tanulmányi alapítványi javak, világi alapítványi, egyházi világi-papi és szerzetesi, egyházi alapítványi és egyházi javakgazdálkodási ügyosztálya) iratai mellett van elhelyezve. A helytartótanács kebelbéli hivatalainak (irodaigazgatóság, kiadóhivatal, irattár, számvevőség) iratait a selejtezések, ill. átadások sokkal nagyobb mértékben érintették, mint magának a helytartótanácsnak az iratanyagát. A kiadóhivatalnak úgyszólván alig maradt fenn anyaga, az irattáré is meghiányosult selejtezés következtében. A legnagyobb veszteséget a számvevőségnek a történetkutatás számára igen értékes iratanyaga szenvedte. Az Országos Levéltár megalakulása után a helyhiány leküzdése érdekében 1875-ben Pauler Gyula országos levéltárnok tett javaslatot a belügyminisztériumnak a helytartótanácsi számvevőség és az ennek örökébe lépett állami számvevőség iratanyagának az illetékes minisztériumok között való szétosztására. Ennek eredményeként azután a helytartótanácsi számvevőség anyagának csupán egy része maradt a helytartótanácsi levéltár őrizetében, a többit a belügyminisztérium és a vallás- és közoktatásügyi minisztérium vette át. (Ottani sorsuk még felderítetlen.) Az itt maradt részből is csupán egy töredék található ma a helytartótanácsi levéltárban, nagyobb rész sorsa ismeretlen, valószínűleg elpusztult. A helytartótanácsi levéltárban megmaradt kevés számvevőségi anyag azután 1890-ben kiegészült. Ekkor ui. a vallás- és közoktatásügyi minisztérium selejtezést végzett abban a számvevőségi anyagban, amelyet 1876-ban a minisztériumok közötti szétosztás alkalmával ő kapott meg (ez a számvevőség alapítványügyi osztályának anyaga volt) s a selejtezhetőnek talált anyag egy részét átadta az Országos Levéltárnak. A HELYTARTÓTANÁCSI LEVÉLTÁR ISMERTETÉSÉNEK MÓDSZERE A helytartótanácsi levéltár ismertetése a levéltár történetileg kialakult szerkezetéhez igazodik. A több mint 2000 méter raktári polcot (levéltári szaknyelven: folyómétert) elfoglaló helytartótanácsi levéltár most két nagy részre tagolódik. Az első részt azok az iratok alkotják, amelyek magának a helytartótanácsnak a működése során jöttek létre, a második részben pedig a kisebbnagyobb mértékben helytartótanácsi felügyelet, irányítás alatt volt hivatalok (pl. a helytartótanácsi számvevőség, a központi könyvbírálószék, az országos biztosság, a vízi- és építészeti igazgatóság, az egyetem tanácsa, a közalapítványi ügyigazgatóság), valamint az egyes meghatározott ügyek intézésére kiküldött helytartótanácsi bizottságok (nem az állandó bizottságok, hanem ad hoc bizottságok) és biztosok iratait találjuk. A helytartótanáccsal semmilyen alárendeltségi viszonyban nem álló szerveknek — pl. a horvát tanácsnak, a II. József által kinevezett kerületi biztosoknak — ma már nincsen iratanyaguk a helytartótanács levéltárában. Levéltári szaknyelven szólva az első rész a helytartótanács fondját foglalja magában, a második rész pedig több fondból tevődik