Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)
ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai
bizalmastermészetű iratoknak külön elnöki anyagként történő kezelése. Az elenchusban azonban találunk néhány korábbi keletű rendelkezésről, így például 1770-ben a temesi adminisztrációnak adott utasításról és más hivatalszervezéssel kapcsolatos instrukcióról szóló bejegyzéseket. Ezeket az iratokat nyilván utólag csatolták az elnöki iratokhoz. 1781-től kezdődően ugyan egészen 1794-ig a helytartótanács egész ügyforgalmát felölelő bejegyzések találhatók az elenchusban, de nagyrészt a II. József által végrehajtott közigazgatási szervezésekre vonatkoznak. Az elenchust 15 kisebb, futó sorszámokkal ellátott füzetből kötötték egybe. Az első füzetben a császári kézjeggyel ellátott leiratokat, a negyedikben a kancelláriai „elnöki leveleket" lajstromozták. A 14. füzetben különféle ügyviteli segédkönyveket, a 15. füzetben pedig térképeket jegyeztek be. A többi füzetekben a helytartótanács egész ügyforgalmát felölelő iratok lajstromai találhatók némi időbeli elhatárolással. Az egyes füzeteken belül újra kezdődő sorszámokat adtak az iratoknak. Iktatószámot csak egy-két esetben találunk az elenchusban, tehát valószínű, hogy az elnöki iratokat a helytartótanács általános ügyintézésétől, legalábbis annak technikai részétől (iktatás stb), teljesen elkülönítve kezelték. Iktatószámot azonban nem találunk a meglevő iratokon sem, feltehető tehát, hogy az elnöki iratokat nem is iktatták. Az elenchushoz készített mutató a fontosabb tárgyi címszavak első két betűjére szorítkozó abc-rendben az iratok tartalmi kivonatát, a füzetek és azon belül az egyes iratok sorszámát adja meg. A fennmaradt iratok nagyrészt a helytartótanács és a kamara egyesítésére, továbbá a német nyelvű igazgatás bevezetésére és a lelkészségek szabályozására vonatkoznak. Ezenkívül még néhány irat található gróf Zichy Károly, Sándor Lipót és József főherceg elnöksége idejéből. Az egyik-másik iraton található jelzet egyezik az „Elenchi actorum praesidialium" jelzeteivel. Kutatás esetén legcélszerűbb az iratokat darabszám átnézni. A fenti elnöki iratok mellett 1785-ben egy új elnöki sorozatot állítottak fel. Ezeknek az iratoknak — az előbbi sorozattól eltérően — külön elnöki iktatása volt. A sorozatból nem maradt más fenn, mint az iktatókönyvek és a hozzá készült mutatók. 1786-tól kezdődően már az ezret is meghaladta az egy-egy évi elnökileg iktatott iratok száma. Az iktatókönyvek elég részletes tárgyi kivonatot adnak, melynek alapján megállapítható, hogy e sorozat tárgya a helytartótanács egész ügyforgalmát felölelte. Voltak azonban bizonyos tárgyú iratok, amelyek évről évre nagyobb számban fordulnak elő az elnöki sorozatban. Ilyen ügyek voltak: az országos hatóságokhoz, vagy más magasabb állásba történő kinevezések, a közigazgatás átszervezése, földmérés, katonaság széthelyezése, pénztári és pénzszállítási jelentések. Ezenkívül birtokperekre vonatkozó jelentésektől, a lelkészségek szabályozásán, levéltárak rendezésén vagy a szegényházak felállításán keresztül egészen a telepítési ügyekig tálálunk egy-két bejegyzést. Az iktatókönyvek adatai a következők: évenként újra kezdődő iktatószámok, a keltezés vagy beérkezés ideje (nincs rendszeresen kitöltve), tárgy, elintézés, elküldés napja, továbbá 1786-ban az irattári elhelyezés. Az iktatókönyvekhez a fontosabb tárgyi címszavak és nevek első két betűjére szorítkozó abc-rendben mutatók készültek, melyek segítségével lehet az iktatókönyvekben kutatni.
