Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

téséről, a bérbe adott birtokok állapotáról is tájékoztatták a prefektusok a helytartótanácsot, s ők tettek javaslatot a bérbeadásra vagy házi kezelésbe vételre, aszerint, hogy melyik látszott előnyösebbnek. Amennyiben a bérlőket valami károsodás érte és a bérleti összeg egy részének elengedését kérték, a prefektusok javaslata alapján a helytartótanács döntött kérésükről. A robot és egyéb úrbéri szolgáltatások megváltásáról kötött egyezségek is eléje kerültek jóváhagyás végett. ' A birtokok határviszályainak kérdésével is foglalkozott a helytartótanács akár per, akár egyezség útján jutottak nyugvópontra az ilyen kérdések. A közalapítványi birtokok úrbéri felmérésének, feltérképezésének ügyére vonatkozó iratokat is találunk az ügyosztály anyagában. Az építési igazgatóság jelentéseket tett a felmérést, térképezést végző mérnökök munkájáról, beküldte a mérnökök útiköltségeinek, napidíjainak, író-és rajzszerköltségeinek jegyzékét, s miután a számvevőség felülvizsgálta ezeket, a helytartótanács intézkedett a költségek kifizetéséről. Az építési igazgatósággal a birtokokon végzett építkezések ügyében is érintkezett a helytartótanács. Nemcsak a gazdasági épületek és lakóházak javításáról, építéséről volt szó; az uradalmaknak a kegyúri jog értelmében a templomok, paplakok, iskolák fenntartásáról, ill. felépítéséről is gondoskodniuk kellett. Az adminisztrációknak, ill. prefektusoknak be kellett küldeniük a helytartótanácshoz az építkezések tervét és költségvetését, kisebb munkák esetén tudomásulvétel, nagyobb építkezések esetén jóváhagyás végett. Az építkezés befejezése után a számadásokat is tartoztak beküldeni. A helytartótanács ezeket az építési igazgatósággal és a számvevőséggel átvizsgáltatta s megadta az engedélyt, ill. a felmentvényt. A kegyúri jog alapján a plébánosi állások betöltését is a helytartótanács intézte a közalapítványi birtokokon. A megyéspüspök véleménye, jelölése alapján döntötte el, hogy a pályázók közül ki nyerje el a plébánosi állást. A templomi szükségletek fedezése, felszerelések megvásárlása is közreműködésével történt. A helytartótanács nevezte ki az uradalmi alkalmazottakat: ügyészeket, provizorokat, számvevőket, kulcsárokat, ispánokat, erdőtiszteket, írnokokat stb., a prefektusok javaslatai alapján. Döntött ezek felfüggesztése, elmozdítása, helyettesítési díja, fizetésük, természetbeni ellátmányuk megváltoztatása, napidíjaik utalványozása ügyében. Nyugdíj iránti kéréseiket döntésre az uralkodó elé terjesztette. Hosszabb időre csak engedélyével hagyhatták el állomáshelyüket. Átvizsgálta a prefektusok és az erdészek havonta beküldött iktatókönyveit (ezeket protocollumnak, ill. jegyzőkönyvnek nevezték), s azután visszaküldte őket. A kamatra kihelyezett tanulmányi alapítványi tőkék ügye szintén foglalkoztatta a helytartótanácsot. Amennyiben az adósok bírói felszólításra sem fizették a kamatot, vagy a tőkét, az adminisztráció, ill. a prefektus jelentése alapján utasította a királyi jogügyigazgatót, ill. a közalapítványi ügyigazgatót a per megindítására. A pervesztes adósok a helytartótanácshoz fordultak azzal a kéréssel, hogy a tőlük végrehajtás útján elvett jószágokat az adósság visszafizetése ellenében adják vissza nekik. Ezeket a kéréseket a királyi jogügyigazgatóval, ill. a közalapítványi ügyigazgatóval folytatott tárgyalás után felterjesztette döntésre az uralkodóhoz, s a döntés megérkezése ,után meg-