Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

tette a szükséges intézkedéseket. A jogügyigazgató, ill. közalapítványi ügyigazgató időnként jegyzéket küldött be a helytartótanácsnak az alapok pereiről. A tanulmányi alapítványi birtokokon élő jobbágyság helyzetét sok oldalról megvilágítják az ügyosztály iratai. Már láttuk, hogy a robot- és dézsmamegváltási ügyek a helytartótanács elé kerültek. A prefektusok és a számvevőség véleménye alapján a helytartótanács vagy maga adta meg az engedélyt a szerződéskötésre, ill. hagyta jóvá a szerződéseket, vagy az uralkodó elé vitte döntés végett. Minden, esetben jelentették a helytartótanácsnak, ha egyes községek jobbágysága megtagadta valamely szolgáltatás (pl. robot) teljesítését, vagy ha bármily viszály adódott a jobbágyok és a birtokok kezelőszemélyzete között. Az úrbérszabályozási perek, az engedetlen jobbágyok elleni perek ügyében a helytartótanács utasításokat adott a királyi jogügyigazgatóságnak, ill. közalapítványi ügyigazgatóságnak s átnézte jelentéseiket. A jobbágyok határrendezés, elköltözés, úrbéri szolgáltatásokból való elengedés, termény- és pénzkölcsönzés érdekében beadott folyamodványait is beküldték hozzá az adminisztrációk, ill. a prefektusok. Engedélyezte, hogy a rossz termés, tűzvész vagy árvíz következtében ínséget szenvedő jobbágyoknak a birtokok készleteiből terményeket, építési anyagokat adjanak visszatérítés ellenében, vagy pénzt kölcsönözzenek. A jobbágyok öröklési ügyeivel is foglalkozott (pl. az országon kívüli örökségükkel), az utód nélkül elhalt jobbágyok hagyatékát a királyi jogügyigazgató, ill. közalapítványi ügyigazgató útján lefoglaltatta. Viszonylag kis terjedelme mellett is külön figyelmet érdemel az ügyosztály anyagának a vasasi szénbányákra vonatkozó része. A szénbányák felülvizsgálásáról készített jelentések, az évi számadások, a kitermelt és eladott szénről vezetett jegyzékek, a bányák bérbeadására, a szén eladására, alkalmazottak felvételére vonatkozó iratok mellett adatokat találunk a bányászok bérére, a bánya-confraternitas működésére is. Az állag irattári rendszere kissé eltér a többi ügyosztályétól. Az eltérések a következők: Az 1804. évben a sessionalis ülésjegyzőkönyvekhez nincsenek hozzákötve a hozzájuk tartozó currens jegyzőkönyvek, hanem külön kötetben vannak a sessionalis, és külön kötetben a currens jegyzőkönyvek, mindegyik időrendben. Az „Acta" sorozat segédkönyvének, a „Regestrum et index"-nek egyegy kötete ennél az ügyosztálynál is általában egy-egy év iratainak lajstromát és a lajstromhoz készült mutatót tartalmazza. Az 1787/88-as évkörben és az 1788. évben azonban a mutató nincs a lajstromhoz kötve, hanem külön kötetben van az 1787/88-as évkorhoz és az 1788. évhez készült közös mutató. Ez a mutató az 1787/88. évkörbe sorolt 1788. évi iratokat „1787"-tel, az 1788. évbe sorolt 1788. évi iratokat pedig „1788"-cal jelzi. Az 1812—1848. években a Iajsromok elé van kötve a megfelelő évi számsor is. (Az 1785—1811. évi számsorok a „Series numerorum" c. külön kötetben vannak.) Az „Acta" mellékletei közül az „Index mapparum . .." című, 3749. rakszámú füzet az 1800. évi 83. kútfő 2. tételének, az „Elenchus et index planorum, mapparum et delineationum . .." című, 3748. rakszámú kötet pedig az 1801. évi kútfő 23. tételének a melléklete. Az „Index mapparum . . ." betűrendes mutató az alapítványi birtokok ama térképeiről, amelyeket