Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

arra, hogy az egyes egyházmegyékben hol állítsanak fel új plébániákat, hol alkalmazzanak káplánt a plébános mellé s az uralkodó jóváhagyása után megtette a szükséges intézkedéseket az új templomok, lelkészlakok építésére, plébánosok, káplánok kinevezésére, kongruájuk kifizetésére. (A lelkészségrendezésre 1. még a számvevőség ,,Acta regulationis parochiarum" állagát, az egyházi jövedelmek összeírására pedig a ,,Vermögensfassionen", „Summarium" és „Hauptsummarium" című állagait.) A lelkészségrendezés befejezése után is, az egész korszakon át a plébániák ügyeivel volt legtöbb tennivalója az ügyosztálynak. A lelkészségek jövedelmeinek 1801-ben elrendelt újabb összeírása (1. a számvevőség „Conscriptiones proventuum parochialium" állagát), a király kegyurasága alá tartozó plébániákban a plébános és káplán kinevezése, bármely kegyúr alá tartozó plébános és káplán kongruájának emelése, a kongrua kiutalása, a kongruával kapcsolatos panaszok orvoslása, ruhajárandóság kiutalása, lelkészeknek nyugdíj adományozása a vallásalapból, új plébánia felállításának engedélyezése, vagy plébánia megszüntetése, más plébániával való egyesítése, templom és paplak építésének, ill. javításának, bővítésének engedélyezése, a tervek, költségvetések jóváhagyása, pénz utalványozása vagy előlegezése, számadások ellenőrzése, templomi felszerelés beszerzése, kegyúri joggal kapcsolatos viták megoldása, mind-mind az ügyosztály közreműködésével ment végbe. Az egyházi bizottságnak ezekre vonatkozó javaslatait, amelyek a püspökök, vikáriusok, törvényhatóságok, a számvevőség, az építési igazgatóság véleményein, jelentésein alapultak, a helytartótanács elöntésre az uralkodó elé terjesztette s a döntésnek megfelelően megtette a szükséges intézkedéseket. A kántoroknak és iskolamestereknek a tanulmányi és vallásalapból fizetett illetménykiegészítés ügyét is a helytartótanács intézte, neki küldték be a püspökök az évi elszámolást s a számvevőség véleménye alapján ő adta meg a felmentvényt. A lelkészségek ügyeinél kisebb mértékben foglalkoztatták az ügyosztályt a püspökök, kanonokok, prépostok, apátok kinevezésével, halálával kapcsolatos teendők. A halálesetekről a káptalanok, vikáriusok jelentést tettek. Püspök halálakor a káptalanok közölték, hogy kit választottak meg generális vicariusnak s a helytartótanács a választást jóváhagyás végett felterjesztette az uralkodóhoz. Az apáti, kanonoki stb. méltóságokra, ill. címekre való kinevezés ügyében a püspökök jelölései alapján készült bizottsági javaslatokat az uralkodó elé terjesztette. Foglalkozott az intercalaris jövedelmek hovafordításának kérdésével, a püspökök hagyatékával, a hagyaték elleni követelésekkel és a hagyatékkal szemben fennálló tartozások behajtásával. Az egyházmegyék szervezeti kérdései: szétválasztás, egyesítés, egyes plébániáknak más egyházmegyékhez való csatolása, a püspök hatósága alóli felmentés stb. II. József idejében elég sok munkát adtak az ügyosztálynak, később azonban már kevéssé fordultak elő. A canonica visitatio megtartására a királyi engedélyt a helytartótanács eszközölte ki a püspökök kérésére, később (1840-es évek) a püspökök már csak bejelentették tudomásulvétel végett, hogy canonica visitatiot fognak végezni. 1810-től kezdve a püspökök tartoztak beküldeni minden évben két-két példányt az egyházmegyei schematismusból s ezt a helytartótanács azután felküldte Bécsbe. Olykor missale-k és breviáriumok kinyomtatásának engedélyezése is előfordult. Természetesen a helytartótanács közölte a püspökkel az uralkodónak egyházi kérdésekben 19* 291