Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

Eszerint a bizottságnak először az úriszék, azután a megyei ítélőszék határozatát kell pontról pontra átvennie, amely után harmadik helyen a bizottság döntése következik, végül pedig a helytartótanács véleménye. A. bizottság a helytartótanács teljes ülésein terjeszti elő határozatait, melyeket a helytartótanács a maga véleményével tartozik késedelem nélkül fölterjeszteni. A bizottságban a tárgyaláshoz két tag jelenléte is elegendő, viszont a helytartótanácsnak a rendes ülésnapokon kívül is mindig kell ülést tartania, ha vannak elintézetlen úrbéri ügyek. Ettől kezdve a földesúr és jobbágy közt felmerülő ellentétekkel kapcsolatos összes ügyek az úrbéri bizottság elé kerültek, amely 1765. november 12-én tartotta első ülését. Az úrbéri bizottság iratait 1768 óta a helytartótanács többi iratától teljesen függetlenül kezelték. Az úrbéri természetű iratokat bemutatásuk, illetve 1769 óta iktatásuk után az úrbéri bizottság irodája vette át, tehát a helytartótanács általános kiadó- és irattári hivatalának semmi gondja sem volt velük. Külön kézikönyvbe vezették őket, melyek az általános kézikönyvek mintájára további sorsuk minden részletét megörökítették. A kiadványokat a tanács döntése alapján a bizottság titkára vagy fogalmazója fogalmazta meg, és az úrbéri ügyekhez beosztott írnokok tisztázták le, akik a kézikönyveket is vezették, s egyben az úrbéri irattárat is őrizték. Elintézés után ugyanis az iratokat külön helyen helyezték el, mégpedig megyék, azokon belül pedig tárgyi csoportok, illetve időrend szerint. Az ügyintézés és iratkezelés tehát már azon az elven épült fel, amely 1784-től kezdve a tanács egész munkájának alapja lett: az ügyosztályi (departamentumok szerinti) rendszeren. Az úrbéri bizottság iratai, annak felállításától kezdve, a helytartótanácsnál intézett összes úrbéri ügyekre vonatkozó iratokat tartalmazzák. Tehát míg az 1765 előtti évek úrbéri iratai nemcsak az ,,Acta Miscellanea"-b*ól kiemelt sorozatban, hanem más időrendi vagy tárgyi sorozatokban is vannak,, addig a bizottság felállításától kezdve az összes úrbéri iratok ebben a sorozatban találhatók. A sorozat iratainak igen jelentős részét az úrbérrendezés előzményeinek és lezajlásának iratai alkotják. Ezek között a legjelentősebbek és a történetkutatás számára is a legfontosabbak az 1765. és 1766. évi dunántúli parasztmozgalmakról szóló iratok. Nemcsak maguknak a megmozdulásoknak a lezajlására vonatkozó jelentéseket találunk az iratok között, hanem a parasztság helyzetére, fokozódó kizsákmányolására, tehát a felkelés okaira is szép és gazdag anyag található. Elég ezek közül csak a vasmegyei Batthyány-birtokok pereinek az iratait megemlíteni. A rendezései munkálatokra vonatkozóan udvari rendelkezéseket, helytartótanácsi utasításokat, a kiküldött királyi biztosok jelentéseit, továbbá vizsgálati jegyzőkönyveket találunk a sorozatban. A jobbágyoknak a földesúri elnyomás ellen tett panaszai továbbra is napirenden voltak, s az iratok a terhek legkülönbözőbb formáinak a robot növekedésének, az irtványok elvételének, vagy a borkimérés megakadályozásának, általában egész sor jobbágykizsákmányolás történetének forrását tartalmazzák. A jobbágyok panaszai mellett ott találjuk a kivizsgálásokról szóló megyei jelentéseket és az ennek alapján hozott tanácsi döntéseket. Az úriszékektől a megyei ítélőszékek elé vitt úrbéri perek iratai — melyek felülvizsgálata, mint már említettük, az