Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)
ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai
dum referentes" leltárában találunk. Az átsorolásra vonatkozó bejegyzés sem a segédkönyvben nem található, sem az iratok régi helyén nincsenek utalólapok. Az 1784. évi iratok lajstroma a „Regestrum" c. központi lajstromkönyv 114. rakszámú kötetében található. A lajstromkönyvekhez csak 1790-től kezdődően készítettek számsort. A szabályrendeletek mutatója a fontosabb tárgyi címszavak első betűjéig terjedő abc rendben a rendelet rövid tartalmi kivonatát és irattári jelzetét (év, fons, positio) adja. Az irattári rendszer egyebekben megegyezik a többi ügyosztályéval. A korábbi időszaknak az árvák ügyeire vonatkozó iratai az „Acta miscellanea"-ban találhatók. 59. DEPARTAMENTUM URBARIALE 1845-től: ÚRBÉRI OSZTÁLY 1724—1848 1093 csomó, 366 kötet, 35 füzet, 2 téka m A departamentum urbariale állag nemcsak az ügyosztályok megszervezésével egy időben, azaz 1783-ban létrehozott úrbéri ügyosztály iratait tartalmazza, hanem az 1765-ben felállított úrbéri bizottság működése során keletkezett iratokat is, továbbá 1724-től kezdődően a helytartótanácsnak azokat az úrbéri iratait, melyek eredetileg az „Acta Miscellanea" tárgyi állagban voltak. Ugyancsak az ügyosztály anyagában helyezték el az úrbérrendezési munkálat során készített úrbéri tabellákat. Ennek megfelelően az ügyosztály anyaga négy különálló részre osztható, s az ismertetést is ezek sorrendjében adjuk. Első rész Iratok: „Acta urbarialia ex Actis Miscellaneis translata", az „Acta Miscellanea" állagából kiemelt úrbéri iratok 1724—1764 21 csomó Irattári segédkönyvek: Az „Acta Miscellanea" állagból átsorolt 1765 előtti iratok jegyzéke 1723—1764 1 téka A helytartótanács felállításakor kiadott első utasítás csak általánosságban utal a tanácsnak az úrbéri kérdésekben betöltendő szerepére. A földesúr és jobbágy közt igen gyakran felmerülő ellentétekből keletkezett ügyek közül azok kerültek a helytartótanács elé — valamelyik fél, vagy a megye felterjesztése folytán —, melyeknél a megyei hatóság nem tudott, vagy nem akart kellő súllyal fellépni.