Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

Irattári kezelőkönyvek : „Liber praenotationis departamenti politici comitatuum", illetve 1845-től: „Vármegyei osztály feljegyzési könyve". . . 1796—1876 8 kötet „Elenchus actorum anno 1848/49 ex departamento in politicis comitatuum ad rationem Croatici locumtenentiatus . . . extradatorum", Horvátországnak átadott iratok jegyzéke 1830—1848 1 kötet A vármegyei osztályt 1783-ban, a többi departamentummal egyi dőben állították fel. Hatásköre azonban fennállása során lényegesen változott. II. József uralkodása alatt az ügyosztály munkája sokkal nagyobb területre terjedt ki, mint a halálát követő évtizedekben. Ennek magyarázata nagyrészt az, hogy azok a reformok és változtatások, melyeket II. József az ország gazdasági, társadalmi, közigazgatási és kulturális életében igyekezett megvalósítani, jelentős mértékben megnövelték a helytartótanács vármegyei osztálya előtt álló feladatokat. Mivel a császár rendeleteinek végrehajtása a megyékre hárult, alig volt II. Józsefnek olyan intézkedése, amelyre vonatkozóan ne találnánk bejegyzést az ügyosztály lajstromkönyveiben. De az egyes departamentumok hatáskörei sem alakultak még ki ebben az időben és ezért azonos tárgyú ügyek gyakran más és más osztályba kerültek. A departamentális rendszer bevezetése után a vármegyei osztály foglakozott a szomszédos vármegyék közötti határviszályok és illetékességi viták vizsgálatával. Elrendelte a megyei hatóságok visszaélései miatt a helytartótanácshoz beadott panaszok, névtelen feljelentések kivizsgálását. (II. József alatt különösen gyakoriak voltak a névtelen feljelentések.) A megyei törvényszékekeken polgári és főként örökösödési perekben hozott ítéletek miatt is gyakran fordultak panasszal a helytartótanácshoz. Ezeket szintén a vármegyei osztályokon bírálták el. A megyei közgyűlések jegyzőkönyveit 1783 után nagyrészt a kebelbéli ügyosztályon vizsgálták felül egészen a megyei autonómiák megszüntetéséig (1785), de néhány jegyzőkönyvvizsgálati ügy a vármegyei osztály iratai között is található. A szepesi városok igazgatásának átszervezésével kapcsolatban a „departamentum publico-politicum" mellett számos kérdést a vármegyei osztályon tárgyaltak. A szabad kerületek közül csupán a Jász-Kun kerület igazgatására, illetve igazgatása elleni panaszokra vonatkozólag találunk bejegyzéseket az ügyosztály lajstromkönyveiben. A helytartótanács és kamara székhelyének Pozsonyból Budára történő áthelyezése a „departamentum gremiale" mellett a vármegyei osztálynak teendőit is növelte. A dicasterialis hatóságok Budára költözése miatt az egyetemet Pestre helyezték át. E rendelkezésekről a vármegyei osztály értesítette a törvényhatóságokat és az utóbbiról a püspököket. Ezenkívül gondoskodott az áthelyezés tárgyi feltételeinek (építkezések, tisztviselők elhelyezése stb.) megteremtéséről. Ugyancsak 1784-ben adta ki II. József a német nyelvnek hivatalos állami nyelvvé tételéről szóló rendeletét, melyről az ügyosztály értesítette az illetékes törvényhatóságokat. A nyelvrendelet elleni megyei tiltakozások mellett a vármegyei osztályon