Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

BEVEZETÉS

körét az uralkodó rendeletei és az országgyűlés törvényei szabják meg, tehát csak ezeket köteles végrehajtani. Mint független hatóság, a királlyal, más országokkal és hivatalokkal közvetlen érintkezik. E téren a rendek még a kancellária közvetítését sem akarták elfogadni. A tanács elnökéül a nádort, mint a király távolléte idején az ország helytartóját, helyetteséül azwszágbírót, tagjaiul pedig az ország törvényei és tradíciói szerint a főpapokat, az országos méltóságok viselőit és nemeseket, — az ügyek sokfélesége miatt összesen 23-at, javasoltak. A feladatok sokasága miatt állandóan ülésezzék — mondották —, a székhelye pedig Pozsony legyen, mivel a többKhatóság is ott van, bár célszerű volna, hogy Budán székeljen. Mivel több tanácsos hivatalból tagja lesz a királyi táblának is, a fontosabb ügyekben tartsanak együttes ülést. A kincstartóság és az országos biztosság felállítására a tanács kebeléből kell generális regni perceptort és supremus commissariust kinevezni. A bizottság a király és az országgyűlés döntésére bízta, hogy a felállítandó magyar haditanács majd a consilium kebelében vagy önálló hatóságként működjék. A felállítandó tanács mellé segédhivatalként kancellária és számvevőség szervezését javasolták. A tanács felállítására és szervezetére vonatkozó javaslatok után a közigazgatás feladataival és az ország benépesítésével foglalkozik a tervezet. Az ország betelepítésére bel- és külföldi lehetőségekéi láttak. Az elnéptelenedett vidékeket adományozza el a király a földbirtokosoknak azzal a feltétellel — mondották —, hogy sűrűn lakott birtokaikról betelepítik, a külföldről bevándorlóknak pedig hat évi állami és megegyezés szerinti földesúri adómentességet kell biztosítani. A tanács majd készítsen javaslatot az adók igazságos elosztására. A megüresedett világi és egyházi méltóságok betöltésére ajánljon alkalmas személyeket, s ellenőrizze őket, hogy székhelyeiken tartózkodnak-e és ellátják-e feladataikat. Sokat foglalkozik az elszegényedett nemesi családok segélyezésével és általában a nemes ifjak nevelésével — hogy a hivatalokat született magyarokkal lehessen betölteni —, visszasírván és felújítani kívánván azokat az időket, amikor a nagyurak udvaraikban nevelték a nemes ifjakat. Ezenkívül egyetemek és akadémiák létrehozását és a tanács cenzúrája alatt álló nyomda felállítását javasolták. Részletesen tárgyalja a tervezet a háborús idők alatt összekuszálódott birtokviszonyok rendezését, javasolván többek között a megyei telekkönyvezés bevezetését, a háborúk miatt elmenekített levéltáraknak eredeti helyükre történő visszaszállítatását és a hiteles helyek megfelelő vezetésének a biztosítását. A papok anyagi helyzetét is ellenőrizze a tanács, állapítsa meg fizetésüket, ha a földesúrral nem tudnának megegyezni és gondoskodjék a lerombolt templomok helyreállításáról. A közbiztonság érdekében intézkedjék a kóborlók és a lopásból élő cigányok letelepítéséről, ellenőriztesse a külföldiek útleveleit. Rendelje el a tanács, hogy béreseket csak újévkor lehet fogadni. Ha a földesurak túlságosan elnyomnák jobbágyaikat, nem tudják az állami adóterheket fizetni, ezért a megyék biztosítsák elviselhető helyzetüket Az áradások megakadályozása végett "gondoskodjék a tanács a folyók töltéseinek karbantartásáról, a tűzveszélyek ellen dolgozzon ki megfelelő védőintézkedéseket, s legyen gondja a postaútvonalak célszerű megállapítására is. A bányavárosi törvényszékek tartozzanak a tanács felügyelete alá. A király 1715-ös ígéretéhez híven csatolja az országhoz a töröktől visszafoglalt területeket.