Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

.2. — Székesfehérvár város és Fejér vármegye Direktóriumának (április 14-től a Munkás-, Katona- és Földmívestanács Intézőbizottságának) iratai. Az iratanyag hiányos, feltehetőleg a proletárdiktatúra'utáni iratpusztítás következtében. A Direktórium a főispán-kormánybiztos iktatókönyvét folytatta ; az iktatószámok is folytatólagosak. 1—216 és 271—683. számok alatt a főispán-kormánybiztos iktatott, majd több átadás után a Direktórium iktatószámai 217—270 és 684—4182 számig futnak. Az utolsó bejegyzés 1919. augusztus 6-án kelt. A Direktórium és az Intézőbizottság ügymenetét illetőleg megállapítható, hogy a felsőbb vagy társhatóságoktól beérkező iratok a direktóriumi iktatóhoz kerültek akár a Direktóriumnak, akár az Intézőbizottságnak voltak címezve. Az iktatókönyv tanúsága szerint naponta átlag 30—35 irat érkezett. Iktatás után a Direktórium elnökének titkára vagy maga az elnök az illetékes népbiztos vagy szakelőadó nevére szignálta az ügy darabot. A régi alispáni vagy főispáni nyomtatványokat használták fel, az „alispán" vagy „főispán" szó áthúzásával a Direktórium szót írva fel. Iktatóbélyegzőként a főispáni iktatóbélyegzőt használták, kihúzva a „főispán" szót. A tisztázatot legtöbbször a Direktórium elnöke vagy elnökhelyettese írta alá. Április 14-ig mint a Forradalmi Tanács, utána mint a megválasztott Intézőbizottság elnöksége működött a Direktórium. Az Intézőbizottság tagjai az egyes szakosztályok vezetésével megbízott népbiztosok voltak, akik mellé szakelőadókat osztottak be. A Direktórium 3 tagja egy-egy népbiztos feladatát is ellátta : a közigazgatás, a közellátás és a közoktatás ügykörei felett felügyeletet gyakorolt. Az Intézőbizottságon belül tizenegy szakosztály működött. Az egyes szakosztályok és a vezető népbiztos között társadalmi szervként bizottságok állottak. Feltehetően minden szakosztály felett volt bizottság, tudomásunk azonban csak négyről van : a közellátási, a közegészségügyi, a munkaügyi ós a lakásügyi bizottságról. Az áprilisi tanács választások alkalmával megválasztották a városi Intézőbizottságot, de a megyei és városi Intézőbizottság elnöksége nem volt külön választva. A megyei Intézőbizottság ülésein rendszeresen tárgyalták, a városi közigazgatási ügyeket is. Az Intézőbizottság üléseit a Direktórium hívta össze. Székesfehérvár város és Fejér megye Munkás-, Katona- és Földmívestanácsának Intézőbizottsága meghatározatlan időnként ülésezett. Minden alkalommal külön megjelölték a következő ülés időpontját. Az üléseken az ügyeket előkészített napirend szerint tárgyalták. A Direktórium ós az Intézőbizottság — az iratok tanúsága szerint — szakosztályonként a következő ügyeket intézte : Az I. szakosztály közigazgatási és politikai természetű ügyeket intézett. Továbbította a Forradalmi Kormányzótanács rendeleteit az alsóbbfokú szervekhez. Minden fontos eseményről távirati útón tájékoztatást kapott a Forradalmi Kormányzótanácstól. így értesítést kapott a budapesti, június 24-i ellenforradalmi puccskísérlet leveréséről. Az ellenforradalmi szervezkedés elfojtására a statáriumot kihirdették a megyében is. A szakosztályon keresztül tartotta a Direktórium a kapcsolatot a helyi központi pártszervekkel. A szakosztály anyagában adatokat találunk a tanács választásra, a lakosság politikai hangulatára vonatkozólag is. Általában felügyeletet gyakorolt a községi direktóriumok felett. A községek neki jelentették a helyi direktóriumok megalakulását, ide terjesztették fel egyes határozataikat, jegyzőkönyveiket, számadásaikat. Külső szervek hozzá