Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
előtt kezében tartotta az alispáni hivatal apparátusának munkáját. A fennmaradt iratok ilyen ügyekkel kapcsolatosak. A debreceni direktórium önálló ügykezelést alakított ki. A városi tanácstól függetlenül iktatta ügydarabjait március 22-vel kezdődően. Április 4-én pl. a direktórium iktatószáma 604 volt, míg ugyanakkor a folytatólagosan vezetett tanácsi ügyiratok iktatószáma, januártól kezdődően már 9305-re futott fel. Iratainak csak töredéke maradt fenn. A direktóriumi fond gazdag tematikájából csak néhány részletet sorolunk fel a tevékenység jellemzésére. Mindjárt az első napon foglalkoztak a munkástanács ülésén a sajtó megszervezésével, a posta átvételével, a vasút fenntartásával, közélelmezés helyzetével, új hivatalok felállításával, illetve mások megszüntetésével, a pénzügyi fedezetek előteremtésével, vallásügyi kérdésekkel, a hitoktatás megszüntetésével, a közoktatás új rendjének kialakításával, a színházak kérdésével, lakásgazdálkodással, egészségügyi politikával, üzemi tanácsok megalakulásával, áruforgalommal, sajtó ós propaganda ügyekkel, utazási engedélyekkel, szabad költözködés kérdésével, szórakozóhelyek üzemeltetésével, forradalmi törvényszékek szervezésével stb. Azt lehet mondani tehát, hogy a helyi jogalkotás csaknem minden kérdése a munkástanács direktóriumának kezében futott össze. ~ A direktóriumi fond anyagában megtalálható az április 18-i felkelés szervezőinek névsora s az ellenforradalom megfékezésére foganatosított intézkedések. Adatok találhatók a front szervezésére, „mozgó, toborzó és állandó bizottságok" felállítására, s közel 6000 katona hajdú-bihari toborzására, amely megerősítette a Vörös Hadsereget nagyrészt még akkor, amikor az hivatalosan nem is alakult meg. A Hajdú megye és Debrecen területén működő szakigazgatási szerveket felváltó forradalmi hivataloknak irattára egységesen nem maradt fenn. Működésük és történetük a direktórium anyagának megmaradt emlékei mellett a proletárdiktatúra alatt működött szakigazgatási hivatalok irataiból állapítható meg. A debreceni direktórium közművelődésügyi bizottságának ólén maga az MSZP debreceni szervezetének titkára állott. Ennek a bizottságnak a közművelődési ügyosztály iratkezelésétől független ügykezelése volt. A bizottság nem annyira az igazgatási feladatok apró részleteivel foglalkozott, mint inkább a művelődós ügyi politika közeli és távlati terveihez adott útmutatást. Többek között kezében tartotta a nevelők továbbképzésének programját ; már március 21—25 között elválasztotta az egyházat az államtól az iskolai oktatásban, s kijelentette, hogy a vallástanítás helyett más irányú képzést kell nyújtani. A direktórium forradalmi szerve volt az ún. pénzügyi direktórium. Közvetlenül a forradalom után a munkástanácsok birtokba vették a pénzintézetek páncélszekrényeinek kulcsait s még az országos rendeletek .előtt leltárba vették a hitelszervezetek vagyonállagát. Április elején a pénzügyi népbiztos országos hatáskörű rendelettel egész Hajdú megye területére egy háro.mtagú pénzügyi direktóriumot nevezett ki, melynek feladatkörébe tartozott a pénz- és hitelintézetek államosítása, a pénzforgalom ellenőrzése, irányítása stb. A fennmaradt, iratok ilyen természetű ügyekkel kapcsolatosak. , A fentihez hasonlóan március 23-án létrejött egy tíz tagból álló orvosi direktórium", amely gazdag vonalú tervet dolgozott ki a terhes anyák
