Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
részére nyújtandó díjtalan felvilágosítás, a gyermekek fürdetése, betegség és balesetbiztosítás megszervezése, a szociális ellátás stb. tárgyában. E bizottság társadalmi tanácsadó szervként működött, élén az egészségügyi politikai megbízottal, aki a tisztifőorvosi hivataltól független irattárat tartott fenn, s önálló iktatókönyvet vezetett. A húsznál nagyobb létszámmal dolgozó üzemek államosításával is Összefüggő teendőket a hattagú Szocializáló^ Bizottság irányította, amely minden üzembe termelő biztost küldött ki. Április 3-án leltározták az üzemeket. A Szocializáló Bizottság felső fokon a Szociális Termelés Népbiztossága alá volt rendelve. A gyakorlati munka végrehajtása az alárendelt ügyosztályokon zajlott le, mint pl. a kereskedelmi, ipari, árubeszerző osztályon és a számvevőségen. Ennek a bizottságnak is önálló ügyintézése volt, iktatókönyvet vezetett, s irattárat tartott fenn, amely csupán töredékesen maradt fenn. Á kereskedelmi és ipari vállalatokkal szemben a szocializált lakóházak ügyeit már április folyamán is a kerületi lakásbizottságok intézték. Feladatkörükbe tartozott a lakásgazdálkodás ügyköre, míg a lakások elosztásának munkakörét a lakáshivatal látta el. A közélelmezés nehézségeinek leküzdésével a közellátási bizottság foglalkozott. A direktórium szerve volt a városi választási bizottság, amely a választási ügyeket bonyolította le. A rendőrség jogutódjának, a Vörös Őrségnek egyetlen iktatókönyve április 19—22 közötti időből maradt fenn. Fennmaradt még egy nyilvántartás a debreceni munkásgárda tagjai részére kifizetett illetményekről. A gyűjteménybe tartozó egyéb szervek iratai jelentéktelenek. 2. — Hajdú vármegye alispánjának iratai. Hivatala április 9 előtt közvetlenül a népbiztosságoktól kapta a rendeleteket, míg április 9 után minden rendelkezést a direktórium juttatott el az alispánhoz. A direktórium, saját rendeleteinek végrehajtására közvetlenül utasította az alispánt. A fennmaradt iratok szokványos közigazgatási ügyekkel kapcsolatosak. 3. — Hajdú vármegye tiszti főügyészének iratai. A Tanácsköztársaság idején intézett iratok még a megelőző időben keletkezett ügyekből származnak, így különösebb érdekességük nincs. II. 1. — Debrecen város polgármesterének elnöki iratai. A polgármester elnöki hatáskörben elintézett ügyforgalma a március 22-ón fennálló 1496. számról április 23-ig 1904. számra ugrott fel. Az iratok egyébként nem tartalmaznak érdemleges adatokat. 2. — Debrecen város polgármesterének iratai. Debrecenben fennmaradt a polgármesteri hivatal osztályvezetőiből alakult ún. városi tanács testületi ügyintézése a polgármesterhelyettes elnöklete alatt. Ez a testület a direktórium ellenőrzése alatt intézkedett. Határozatait a direktóriumhoz terjesztette fel. A polgármesteri ügyiratok iktatószáma március 22-én 7246 volt, míg április 22-én 10 455. Minthogy Debrecen várost a románok április 23-án elfoglalták, nem alakultak ki a más megyék székhelyein található ügyosztályok, hanem a régi ügyosztályszervezet maradt meg, amelynek politikai irányítását a politikai megbízottak látták el. Nyilvánvaló, hogy a hatalom voltaképpen nem az ügyosztályvezetők kezében, hanem a politikai megbízottakéban volt, akik viszont az Intézőbizottságot képviselték. Pénzkiutalást például csakis a
