Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

elbocsátások és az állásról törtónt lemondások ügyeiben, A segédkönyvek a hivatal "által intézett egyéb ügyek tárgyára és a postahivatali szervekkel való kapcsolataira utalnak. IV. Igazságszolgáltatási szervek 1. Budapesti Forradalmi Törvényszék iratai. a) Büntetőügyek mutatókönyve. — Március 25—augusztus 1. — 1 kötet. b) A kísérleti Kriminológiai Osztály iratai. — Március 25—augusztus 1. — 1 csomó irat. 2. Budapesti ítélőtábla iratai a Budapesti Királyi ítélőtábla regisztratúrájában. a) Elnöki iratok. — Március 21—augusztus 1. — 27 csomó irat. b) Fegyelmi iratok. — Március 22—augusztus 1. — 1 csomó irat. c) Periratok. — Március 22—július 19. — 7 csomó irat -f- 1 kötet tanácsülési jegyzőkönyv + 4 kötet segédkönyv (főlajstrom, mutatók). 3. Budapesti Törvényszék iratai a Budapesti Királyi Törvényszék regisztratúrájában. Polgári peres iratok. — Március 22—augusztus 1. — 1 csomó irat -f- 6 kötet segédkönyv (főlajstrom, mutatók). 4. Budapesti Büntetőtörvényszék iratai a Budapesti Királyi Büntetőtörvényszők regisztratúrájában. Iratok. — 1919. március 22—augusztus 1. — 1 csomó irat -f- 7 kötet segédkönyv (főlajstromok, mutatók, sorkönyv). 5. Budapesti Központi Járásbíróság iratai a Budapesti Királyi Központi Járásbíróság regisztratúrájában. a) Polgári perek iratai. — 1919. — 23 csomó irat. b) Munkaügyi perek iratai. — 1919. — 5 csomó irat. c) Hagyatéki ügyek iratai. — 1919. — 5 csomó irat. 6. Budapesti Munkásbiztosítási Választott Bíróság iratai. a) Elnöki iratok. — 1919. — 1 csomó irat. b) Periratok. — Január 1—július 31.: Általános munkásbiztosítási perek iratai. 3 csomó irat. — Betegségi segély megállapítására vonatkozó iratok. — 1 csomó irat. 7. Budapesti Főállamügyészség iratai, a Budapesti Királyi Főügyészség regisztratúrájában. Iktatókönyv. — Március 22—augusztus 2. — 1 kötet. 8. Budapesti Államügyészség iratai, a Budapesti Királyi Ügyészség regisztratúrájában. a) Elnöki iratok. — Március 22—augusztus 2. — 15 csomó irat. b) Sajtóperek iratai. — Március 22—augusztus 2. — 1 csomó irat. A Tanácsköztársaság a burzsoá osztálybíróságok helyébe teljesen új igazságügyi szervezetet akart állítani, de ezt csak részben valósíthatta meg. Az Igazságügyi Népbiztosság 1919. március 22-én kiadott 1. sz. rendelete a március 23. utáni időre kitűzött tárgyalási és határozathirdetósi határnapokat elhalasztotta, s ezzel a régi bíróságok működését lényegében megszüntette ; kivételt csak a járásbírósági tanácsokban történő munkaügyi és a munkásbiztosítási bíráskodással tett. Bizonyos polgári perek elintézése azonban nem tűrt halasztást, ezért május 13-án a Forradalmi Kormányzótanács LXXXIX. sz. rendelete más „sürgős természetű peres ügyekben" is megszervezte a munkaügyiekhez hasonló tanácsokat. A Tanácsköztársaság idejében polgári perekben, a jogszabályok korlátai között, a következő bíróságok működtek Budapesten : a bp.-i törvényszék, a bp.-i központi járásbíróság és a bp.-i munkásbiztosítási választott bíróság. Pusztán felügyeleti és fegyelmi hatáskörében járt el a bp.-i ítélőtábla, és szünetelt a Kúria működése is, amelynek iratanyaga azóta elpusztult. A régi rendszerben megindult büntetőperek felülvizsgálására a Forradalmi Kormányzótanács LXII. sz. rendeletével (április 16-án) likvidációs