Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

delkezésre álló adatokból nem tűnik ki, hogy ez az újonnan létesítendő üzemvezetőség egyáltalában megalakult volna, és megkezdte volna működését. A XII. ügyosztállyal folytatott levelezésben, mint az Elektromos Művek egyedüli 1919. évi iratanyaga, mely selejtezetlenül maradt meg, a tanács, az elnöki ügyosztály és az ügyosztály saját körrendeletei, utasításai, valamint az üzem ezekre adott válaszának másolatai találhatók. A leveleket, amennyiben üzemi, termelési kérdésekkel kapcsolatosak, a termelési biztos, munkás-, illetve személyzeti ügyekben pedig a termelési biztos mellett az üzemi ellenőrző munkástanács két tagja is aláírta. 4. —A Lőhúsüzem a Tanácsköztársaság időszakában folytatta működését, de fennmaradt üzemi és számadási könyvei hiányosan tükrözik az üzem életét a Tanácsköztársaság időszakában. Az üzemvezetés ügyviteli irattárából ugyanis csupán az irattári segédkönyv maradt fenn, a többi iratanyag elpusztult. Az üzemi és számadási könyveket még a polgári korszakban kidolgozott rendszerben vezették tovább, azzal a különbséggel, hogy a Tanácsköztársaság alatt a heti bérösszesítéseket az üzemvezetőn, a bérelszámolón és ellenőrzőn kívül a nópbiztosi megbízott és a munkástanács két tagja is aláírta. III. Népbiztosságoknak alárendelt szervek 1. Budapest Fővárosi Tankerületi Főigazgatóság iratai. — Március 22—május 16. — 1 csomó irat -f- 2 kötet segédkönyv (iktató, mutató). 2. Felsőkereskedelmi iskolák Főigazgatóságának iratai. — Április. — 1 csomó irat. 3. Budapesti Központi Távirdahivatal iratai. — Március 22—augusztusi. — 1 csomó irat + 4 kötet segédkönyv (iktatók, mutatók). 1. — A Budapest Fővárosi Tankerületi Főigazgatóság mint a főváros középiskolák (gimnáziumok, reál- és felsőleányiskolák) állami tanügyi hatósága a Közoktatásügyi Népbiztosság irányításával folytatja működését 1919. márc. 22—máj. 16-ig, mikor is a főváros központi tanácsa a Forradalmi Kormányzótanács LIV. sz. rendelete értelmében a főigazgatóságot feloszlatta (vö. 4636. sz. iktatókönyvi bejegyzés). Hatásköre eddig is a megnevezett középiskolák szakigazgatási ügyeire, a tanulók magánvizsga és iskolai felvételi ügyeire terjedt. A tanárok alkalmazása a Közoktatásügyi Népbiztosság hatáskörébe tartozott. A fennmaradt iratok főleg személyzeti ügyek iratai (kb. 15 db). 1919. máj. 16. után a főigazgatóság hatásköre a Budapesti Forradalmi Központi Munkás- és Katonatanács művelődési osztályára szállott át, melyen belül a főigazgatóság volt személyzete mint ún. „főigazgatási csoport" dolgozott. 2. — A felsőkereskedelmi iskolák országos hatáskörű Főigazgatósága 1919. márc. 22. után a Közoktatásügyi Népbiztosság irányításával folytatta működését. Irattárában a Tanácsköztársaság idejére vonatkozóan csak töredékek maradtak fenn : a Közoktatásügyi Népbiztos 3. rendeletének ügyirata felsőkereskedelmi iskolai tanárok személyi ügyeiben. 3. —A Központi Távirdahivatal a Budapesti Távíró és Távbeszélő Igazgatóság felügyelete alatt működött, illetékessége Budapest fővárosra terjedt. Fennmaradt — a hivatal által végzett selejtezés eredményeképpen eredeti mennyiségének mintegy 2—3%-ára csökkent — iratanyaga az igazgatósággal folytatott személyzeti tárgyú levelezésből áll': hivatali előterjesztések, jelentések fogalmazatai ós igazgatósági rendelkezések az alkalmazások,