Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a Központi Gazdasági Levéltárban

és a román megszállás eseményeiről, a város gazdasági helyzetéről, a bankfiók működéséről. A Vörös Hadsereg július végén megindult támadását a Tanácsköztársaság hívei a városban nagy örömmel és várakozással fogadták. * Az egri fiók szeptember 8-án közli a Tanácsköztársaság alatt történteket. Az egri direktórium a fiókot nem vette ellenőrzés alá. A cseh megszállás veszélyekor, április 30-án valamennyi értéket Budapestre szállítottak fel. A sátoraljaújhelyi fiók szeptember 6-án újabb jelentést küld a bankfiók szocializálásáról, a város kiürítésével kapcsolatos eseményekről, a város visszafoglalásáról. Értékes adatokat tartalmaz a szolnoki fiókintézet szeptember 15-én kelt jelentése is. A bankfiók vezetője beszámol Szolnok május 1-én történt kiürítéséről, visszafoglalásáról, a hadműveletek okozta károkról, a város súlyos közellátási helyzetéről és az új termés eredményéről. Legkésőbb a kaposvári fiók számol be a történtekről, 1919. október 31-én. A jelentés részletesen ismerteti a hatalomátvétellel kapcsolatban Kaposvárott törtónt eseményeket. A kaposvári munkásság még a polgári demokratikus forradalom idejében kiépítette szervezetét úgy, hogy nehéz feladatokat is kitűnően tudott megoldani. Március 21-én éjjel megszállta a megyeházát, városházát, postát, vasutat, ipari vállalatokat, bankokat, kaszárnyákat és iskolákat. A polgárőrséget lefegyverezte, a gyors és erélyes fellépés sikeres volt. A bankfiókot is megszállták, a megyei direktórium a vezetéssel dr. Szántó Imrét és Vikidal Lajost bízta meg, akik felváltva ellenőrizték a be- és kifizetéseket. A bankfióknak fontos szerepe volt a Somogymegyei Földműves Szövetkezetek Termelési és Közélelmezési Központja pénzszükségletének ellátásában. A budapesti főintézet államosításáról Lenk Adolf főfelügyelő számolt be augusztus 22-én a bécsi ügyvivőségnek. Ismerteti Lengyel bankkormányzó ténykedését és a Tanácsköztársaság bankjegykibocsátásait. A bécsi vezértitkár több körlevele is foglalkozik a Tanácsköztársaság bankjegykibocsátásaival. Szeptember 15-én kelt körlevelében értesíti a bank magyarországi fiókintézeteit, hogy a magyar kormány a Tanácsköztársaság által kibocsátott 1 és 2 koronás bankjegyek teljes névértékét, a 200 és 25 koronás bankjegyeknek pedig x

/

5 névértékét elismerte. A Tanácsköztársaság bukása után az ellenforradalmi alakulatok erőszakos beavatkozásairól is megemlékeznek az ügyviteli iratok. 1919. augusztus 12-én Lehár ezredes a soproni fióktól karhatalommal igénybe vette a hadügyi népbiztosság egyik csoportjának közel 9 millió koronás letétjét. A szombathelyi fiók részére Bécsből érkezett 3 600 000 korona kékpénzre szintén rátették a kezüket Lehár különítményesei. A budapesti főintézet a pénzügyminisztériumtól kérte a „kónyszerkölcsönök" sürgős visszafizetését. 38. Pénzintézeti Központ Az 1916. évi XIV. tc. alapján a pénzintézetek ellenőrzésére, ügyvitelük egységesítésére és hitelszükségletük biztosítására létesült. A Tanácsköztársaság fontos pénzügyi szerve volt. Szocializált ipari vállalatok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek hitelellátását, pénzügyi vezetését, vidéki pénzinl ézetek ellenőrzését, a bankszervezet racionalizálását és a Tanácsköztársaság javára zárolt értékpapírok kezelését s értékesítését végezte.

85 26 Irodalom: A Pénzintézeti Központ első huszonöt éve 1916—1941. Budapest, 1941. • ^ : r