Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a Központi Gazdasági Levéltárban
Titkárság iratai 1918. november—1919. december. — 2 csomó irat * A bizalmi testület ülési jegyzőkönyvei 1918. november elejétől 1919. július 29-ig tartalmaznak az alkalmazottak fizetés-, nyugdíj rendezési, kulturális és sport ügyeire vonatkozó adatokat. A munkástanács megalakulásáig a bizalmi testület az ügyvitelt is jogosult volt ellenőrizni. A bizalmi testület iratai közül a bizalmi testület szervezeti szabályzata és a Pénzintézeti Munkások Országos Szövetségének körlevelei bírnak jelentőséggel. A jóléti bizottság és a személyzeti bizottság jegyzőkönyvei az alkalmazottak beszerzési csoportjának, szabadságának, túlóra engedélyezésének, áthelyezésének és berendelésének ügyeivel foglalkoznak. A vizsgáló és igazoló bizottság iratai az alkalmazottak Tanácsköztársaság alatti magatartásának nyomozásával és fegyelmi ügyekkel kapcsolatosak. Forrásértékük jelentős. Sok visszatekintő adatot adnak a Tanácsköztársaság pénzügyi politikájára, a Pénzintézeti Központ proletárdiktatúra alatti működésére. A vegyes iratok értékpapírok zárolására, bankok és nyugdíj egyesületek ellenőrzésére, a Bank és Pénzváltó rt. olaszországi behozatali ügyére, vonatkoznak. A titkárság két legfontosabb iratanyaga az Ellenőrző Munkástanács és a Csoportvezető Pénzügyi Ellenőrök, utóbb a Népgazdasági Tanács VII. főosztályának a jegyzőkönyvei. Előbbi az ügyvezetés ós ügykezelés, a pénztár, levelezés ós könyvvitel ellenőrzését végezte. Utóbbi a szocializált ipari vállalatok pénzügyi felülvizsgálását, népbiztosságok gazdasági ügyeinek ellenőrzését, revizorok személyi ügyeit, üzemek szervezését intézte. A Tanácsköztársaság gazdasági életében fontos szerepet töltött be. Jegyzőkönyvei 1919. május 9-től június 20-ig hiányosan maradtak meg. 39. Hazai Bank Részvénytársaság A Pesti Hazai Első Takarékpénztár és a Mederösterreiohische Escomptegesellschaft alapította 1894-ben. Főként ipari és mezőgazdasági vállalatok, sörgyárak, malmok, gépgyárak, stb. pénzügyi vezetésével és ellenőrzésével foglalkozott. \ Vezetés iratai 1919. május—1920. május. — 1 csomó irat A fegyelmi bizottság irataiból némileg rekonstruálható a bank Tanácsköztársaság alatti működése. Alkalmazottai közül sokan meggyőződéssel szolgálták a tanácshatalmat. Egy 1919. május 5-i irat szerint Gergely Arankát, a bank alkalmazottját a budapesti központi távirdahivatal politikai megbízottjává nevezték ki. I 40. Magyar Agrár- és Járadékbank Részvénytársaság 1895-ben kezdett működni. Célja mezőgazdasági hitelek folyósítása, gazdasági vasutak építése, a philoxera által kipusztított szőlők felújításának elősegítése volt.
