Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
AIV. szakosztály a közoktatás és vallás ügykörében intézkedett. Elsősorban iskolaügyekkel foglalkozott. Irányítása alatt folyt az egyházi és magánkézben levő iskolák államosítása. Az anyagban adatokat találhatunk a fehérvári cisztercita gimnázium, a csákvári Eszterházy földmívelési iskola államosítására. A népbiztos tartotta nyilván a köztulajdonba veendő oktatási és nevelőintézeteket. Nagy gondot fordított az iskolák fenntartására, karbantartására, anyagi ellátásukra. Székesfehérvárott kültelki iskolák felállítását vette tervbe, termet kapott a zeneiskola, javításokat végeztek az Olaj-utcai iskolán. Az iskolák, óvodák, nevelőintézetek költségvetésüket és számadásaikat a közoktatási népbiztoshoz terjesztették fel. A Direktórium az összes tanszemélyzet részére pedagógiai továbbképző tanfolyamokat szervezett. Vannak adatok arra, hogy egyes iskolákban a diákok bizalmi testülete is működött. Ezek javaslatot tettek az iskolák újjászervezésére. A Direktórium közoktatási népbiztosa intézte az oktatási intézmények dolgozóinak személyzeti ügyeit, a pedagógusok illetményeinek rendezését. Szervezett munkásszabadiskolákat, analfabéta tanfolyamokat, ismeretterjesztő előadásokat ; a direktórium a megye területére megbízottat küldött ki a felnőttek szabadoktatásának megszervezésére. Közreműködött a közoktatási szakosztály a színházak államosításában, segélyt utalt ki a színészek, épületet biztosított a társulat részére. Ezeken kívül foglalkozott a város és megye területén található műemlékek, műkincsek védelmével. A Közoktatási Népbiztosság megbízottjával leltározta a köztulajdonba vett egyházi vagyont, az egyházi épületeket kulturális célokra vette igénybe. A Direktórium intézte a papok személyi jellegű ügyeit; segélyt, járandóságot, családi pótlékot utalt ki részükre. A Direktórium közoktatási népbiztosa sajtóügyeket is intézett. Az V. szakosztály a szocializálást ügyek intézésével, a szocializált üzemek, vállalatok, gazdaságok, pénzintézetek legkülönbözőbb ügyeivel foglalkozott. A VI. szakosztály általában gazdasági természetű ügyekkel foglalkozott. Működése során viszonylag kisszámú iratanyag keletkezett, mivel az ügykör egy részét a szocializálási, más részét a földművelési ós közlekedési népbiztos látta el. A fennmaradt iratanyag mezőgazdasági, áruforgalmi, pénzügyi kérdésekkel, méhészeti, selyemtenyésztési, halászati ügyekkel kapcsolatos. A VII. szakosztály földmívelésügyi kérdésekkel foglalkozott. Legfontosabb feladata termelőszövetkezetek alakítása volt. Kezdetben ezt a munkát egyedül végezte, április második felében azonban központi megbízott érkezett Székesfehérvárra termelőszövetkezetek szervezésére. Ekkor jött létre a Fejérmegyei Szocialista Termelőszövetkezetek Termelési és Közélelmezési Központja, mely az alakulóban levő termelőszövetkezetek felügyeleti szerve lett. Politikai megbízottakat, termelési biztosokat küldött ki a termelőszövetkezetek vezetésére és munkájuk elősegítésére. A megbízottak a Direktóriumnak tettek jelentést a munkáról. A szövetkezetekkel kapcsolatos panaszokat a szakosztály vizsgálta meg, és intézte el. A községi birtokrendezési bizottságok felett is a szakosztály rendelkezett, és munkájukról a Földmívelésügyi Népbiztosságnak adott jelentést. Irányította a megyei mezőgazdasági termelést. A községi direktóriumok a szakosztálynak tettek jelentést a szántás-vetés állásáról. A megyei Direktórium biztosítani igyekezett a községek vetőmag és műtrágya szükségletét. Bizonyos időközönként jelentést adott a Földmívelésügyi Népbiztosságnak a megye mezőgazdasági helyzetéről. Ugyanakkor gondoskodott a felettes szervek rendeleteinek végrehajtásáról: többek között
