Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

a dohánytermelésről, mezőgazdasági ellenőrök kiküldéséről, mezőgazdasági békéltető és bérmegállapító bizottságokról, a termények tűzrendószeti védelméről, a Mezőgazdasági Múzeum növénytermelési osztálya részére való gyűjtésről. Az erdők és erdőgazdaságok ügyeit június 18-tól kezdve a Népgazdasági Tanács Földmívelési Főosztályának rendelete alapján külön erdészeti főmegbízott látta el. Kapcsolatban állott a szakosztály a proletárdiktatúra idején is tovább működött Fejérmegyei Gazdasági Egyesülettel. A VIII. szakosztály a közellátási ügyeket intézte. Nyilvántartotta a megyében rendelkezésre álló közszükségleti cikkeket, hozzá futottak be a zsír-, liszt-, szesz-, gabona-, szénkészletekről felvett leltárak, foglalkozott a vámmalmok ügyeivel is. Gondoskodott a város és megye ellátásáról. Más városokba megbízottakat küldött közszükségleti cikkek vásárlása céljából; termelőszövetkezetek részére közvetlenül utalt ki szenet, üzemanyagot, közszükségleti cikkeket. Elősegítette Budapest közellátását. Foglalkozott közellátási panaszügyekkel, feljelentésekkel. A IX. szakosztály közlekedési és pénzügyi kérdésekkel foglalkozott. Iratanyagában adatokat találunk a vasutak igazgatásával, menekült vasutasok elhelyezésével kapcsolatban. Jelentős szerepet játszott a Direktórium a megye pénzügyigazgatásában. A Direktórium részére a* közigazgatás ellátásához szükséges pénzösszegeket a Pénzügyi Népbiztosság, a Pénzintézeti Központ vagy a Belügyi Népbiztosság a helyi állampénztáron keresztül folyósította. Az ezzel kapcsolatos ügyeket a szakosztály intézte. Szükség esetén a Direktórium külön pótellátmányt kért. A felettes szervek a Direktórium útján utalták ki a községek, járások, megyei intézmények (pl. megyei közkórház) ellátmányát is. A takarékpénztárnál külön segélyezési számlája volt a Direktóriumnak. Felhatalmazást adott a beszedett adók ós illetékek községi célokra történő felhasználására nézve. Május 6-án elrendelte, hogy 300 koronán felüli készpénzét mindenki takarékpénztárban köteles elhelyezni. A X. szakosztály munkaügyi, népjóléti, közegészségügyi kérdésekkel foglalkozott. Komoly erőfeszítéseket tett a munkanélküliség megszüntetésére, mezőgazdasági munkások elhelyezésére, munkabérpanaszok orvoslására, felsőbb hatósági rendeletek végrehajtására. A szakosztály hatáskörébe tartozott a megye területén jelentkezett fertőző betegségek nyilvántartása, a balesetbiztosítás, a kastélyok egészségügyi célokra való felhasználása, az állategészségügy. A megyei Direktórium a szakosztályon keresztül gyakorolt felügyeletet a községi és közkórházi orvosok felett, folyósította illetményüket, intézkedett orvosi állások betöltéséről, körorvosi körzetek megállapításáról. Tervbe vette külön gyermekkórház építését. Hadirokkantak, hadiárvák, hadiözvegyek, hadbavonultak ügyeivel a Hadsególyező Hivatal foglalkozott, de a Direktórium is jelentős áldozatokat hozott ezen a téren : segélyeket folyósított, elhelyezte a hadirokkantakat. Ezeken kívül foglalkozott menekültek élelmezésével, munkába állításával, és a szegények részére ingyenes gyógyszerellátást biztosított. A XI. szakosztály a lakásügyekkel foglalkozott. A házbizalmiak jelentése alapján nyilvántartotta a megüresedő lakásokat és a lakásigénylőket; kiutalta a lakásokat. A házak államosításakor Házminősítő Bizottságot alakított a házak értékelésére. A Direktóriumhoz érkezett lakásügyi panaszokat egyébként a lakáshivatal intézte el, s arról jelentést tett.