Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
minősítették községgé ; véglegesen 1923-ban lett r. t. várossá. Csongrád a megye tiszáninneni részén fekszik, s emiatt a román megszállás itt — a megye többi részével ellentétben — csak a Tanácsköztársaság megdöntésekor következett be. A Direktórium különböző elnevezéseket használt, így: „Csongrádi hármastanács direktóriuma", a „Csongrádi Munkás-, Katona- és Földmíves Szegények Tanács direktóriuma" stb. nevet. Április 4-től kezdődően a „Csongrád város tanácsa direktóriuma" címet használja. A választások után megalakult Intézőbizottság április 14-ón a következő ügyosztályokat szervezte : I. Szociális termelési ügyosztály. II. Munkásügyi hivatal. III. Közoktatásügyi ügyosztály. IV. Pénzügyi, statisztikai ügyosztály. V. Közellátási ügyosztály. VI. Műszaki ügyosztály. VII. Gyámsági és gondnoksági ügyosztály. VIII. Rokkantügyi hivatal. IX. Hadsegélyezési és nyugdíjügyosztály. Az iratanyagban adatok találhatók a szabad vallásgyakorlás biztosítására, a szocializálások végrehajtására, a piaci árak szabályozására, abankbetétek kezelésének rendszerezésére, a földbirtokok adómentességére, a földosztás előkészítésére ; az aratási és behordási szerződések feltételeinek megállapítására, a közigazgatás átszervezésére, a művelődésügyi osztály szervezésére vonatkozólag. 6. —• Csongrád vármegyei községek Munkás-, Katona- és Földmívestanácsainak iratai a körjegyzőségek, illetve a községi elöljáróságok regisztratúráiban. Csongrád vármegyében csak kevés községben maradt fenn a helyi Munkás-, Katona- és Földmívestanács iratanyaga. így Derekegyház község iratanyagában az 1907—1920. évi képviselőtestületi jegyzőkönyvek köteteiben találhatók meg a Falutanácsnak nevezett munkástanács március 17—április 14. közötti üléseinek jegyzőkönyvei, március 26-án a munkástanács 4 tagú ellenőrző bizottságot választott a volt uradalmi vagyon kezelésének ellenőrzésére, az uradalmat köztulajdonba vették, az alkalmazottak azonban helyükön maradhattak, ha lelkiismeretesen és szorgalmasan végezték feladatukat. — Ezenkívül a Tanácsköztársaság helytörténetéhez jelentéktelen adatok találhatók a magyartési körjegyzőség töredékesen fennmaradt iratanyagában. VII. Csongrád vármegye közigazgatási szerveinek és oktatási intézeteinek a Tanácsköztársaságra visszatekintő iratai. Az ellenforradalmi időben megindult fegyelmi eljárásokkal kapcsolatban számos, tanácsköztársasági vonatkozású adatot tartalmazó irat található Csongrád megye főispánjának, valamint egyes iskoláknak iratanyagában. R) SZÉKESFEHÉRVÁRI ÁLLAMI LEVÉLTÁR I. 1. Székesfehérvár város és Fejér vármegye főispán-kormánybiztosának (február 5-től 16-ig a Munkás- és Katonatanács Hatos Bizottságának) iratai. — Január 3— március 24. — 2 csomó irat + 1 kötet segédkönyv (iktató). 2. Székesfehérvár város ós Fejér vármegye Direktóriumának (április 14-től a Munkás-, Katona-és Földmívestanács Intézőbizottságának) iratai a főispán-kormánybiztos regisztratúrájában. — Március 22—augusztus 6. — 11 csomó irat + 1 kötet segédkönyv (iktató). II. 1. Székesfehérvár városi és Fejér vármegyei Forradalmi Tanács városi Közigazgatási Hivatalának iratai a polgármesteri regisztratúrában. — Március 22—augusztus 6- — 5 csomó irat + 2 kötet segédkönyv (iktató, mutató).