Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
2. Székesfehérvár város polgármesterének elnöki iratai. — Március—május 15. — 1 csomó irat -f- 1 kötet segédkönyv (iktató). *3. Fejér vármegyei községek Munkás-, Katona- és Földmívestanácsainak jegyzőkönyvei a községi képviselőtestületi jegyzőkönyvek köteteiben. — 1918. október— 1919. december. V. 1. Székesfehérvári és Fejér megyei Építőipari Termelőszövetkezet iratai. — Áprilisaugusztus. — 2 csomó irat. 2. Enyingi belmajori termelőszövetkezetek iratai a Csekonics birtok iratai között. — Március—augusztus. —- 1 csomó irat. VII. * Fejér vármegye közigazgatási stb. szerveinek a Tanácsköztársaság előzményeire vonatkozó — és a Tanácsköztársaságra visszatekintő iratai. Székesfehérvár város és Fejér vármegye területén számos olyan esemény történt 1919-ben, amelyek az országos események előtt jártak. A megyeben hat héttel a proletárdiktatúra előtt direktórium gyakorolta a hatalmat, itt kezdték meg, Somogy megye iitán elsőnek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezését, és innen irányította a Tanácsköztársaság bukása után az ellenforradalmi rendszer kiépítését a Dunántúli Központi Kormánybiztosság. A polgári demokratikus forradalom idején, 1918 november első napjaiban, Székesfehérvárott Katona-, Földmíves- és Munkástanács alakult. Ez a tanács a dolgozó tömegek, munkások, katonák, földművesek követeléseit fejezte ki, és munkájában nagy szerepet játszottak a Szociáldemokrata Párt balszárnyán elhelyezkedő kommunisták. A kormánybiztos február 5-én történt leváltása után a hatalmat a Székesfehérvári Munkás-és Katonafanács megbízásából Hatos Bizottság vette át, február 16-án azonban mindkét törvényhatóság újra kormánybiztost kapott. A kormánybiztos március 24-ig volt hivatalban, amikor a Belügyi Népbiztosság távirati úton felmentette megbízatásától. 1919. március 22-én, a fővárosi események hatására, a Katona- és Munkástanács ülést tartott. Az ülésen megválasztotta Székesfehérvár és Fejér megye Forradalmi Tanácsát. A hatalom szinte egyik óráról a másikra került a Munkástanács kezébe az egész megye és város területén. Ennek oka az volt, hogy már előzőleg is több községben a községi Munkás- és Katonatanácsok kezében volt a tényleges hatalom. Egymás után érkeztek Ercsi, Fehérvárcsurgó, Nagylók, Adony, Iváncsa, Isztimér, Bakonykuti, Guttamási, Soponya, Nagyláng községektől a jelentések a forradalmi tanácsok, illetve elnökségeik, a direktóriumok megalakulásáról. Március 26-án a Nemzeti Tanács Fejér megyei Bizottsága átadta iratait és pecsétjét a székesfehérvári direktóriumnak. Ezzel kifejezésre jutott a hatalom teljes átvétele. A Forradalmi Tanács Direktóriuma — ideiglenes jelleggel — a Forradalmi Kormányzótanács által megjelölt feladatokat töltötte be. Az április 2-án a választások tárgyában kiadott kormányzótanácsi rendeletet a direktórium végrehajtotta. A választás után a megválasztott megyei tanácstagok április 26-án tartották első ülésüket a megyeházán, melyen kihirdették a választások eredményét és 15 tagú intézőbizottságot választottak. Ettől kezdve a Direktórium mint az Intézőbizottság elnöksége működött tovább. Ugyanezen a gyűlésen választották meg a Tanácsok Országos Gyűlésébe küldendő tanácstagokat is. 1919. május 27-én a Belügyi Népbiztos Kormányzótanácsi biztost nevezett ki. Feladatait rendelet határozta meg. Augusztus 4-én még az összes alkalmazottak felvették fizetésüket. Az ellenforradalmi közigazgatás a hatalmat augusztus 6-án vette át. 1,1. — Székesfehérvár város és Fejér vármegye főispán-kormánybiztosának (február 5-től 76-ig a Munkás- 'és Katonatanács Hatos Bizottságának) iratai. Legtöbb ügyből csak az irattári jegyzék maradt meg, az iratok hiányzanak. A főispán-kormánybiztos iktatóját 1919. február 5—-16 között a Hatos Bizottság folytatta tovább, majd március 24-e után a Direktórium. A Direktórium a főispán-kormánybiztos iktatókönyvében az iktatószámokat folytatólagosan vezette. A fennmaradt iratanyag a forradalmi szervekkel való kapcsolatra, azok működésére, katonai és nemzetőrsógi ügyekre, földbirtokrendezési ügyekre, a közigazgatás régi szervei ellen emelt panaszokra, személyi ügyekreiparügyre ; közellátásra, mezőgazdaságra, egyházi ügyekre, vegyes közigazgatási ügyekre vonatkozólag tartalmaz adatokat. Ezeken kívül a főispánkormánybiztos számos egyéb természetű közigazgatási ügyet is intézett.
