Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

egy öttagú forradalmi bizottság vette át. Bár a főispán-kormánybiztos a hivatalát nem adta át, abba bele kellett nyugodnia, bogy valamennyi ügyiratát az ötös bizottság valamelyik tagja ellenjegyezze. Gyakorlatilag a megye kormányzó-testülete a főispán helyett tehát ez az ötös bizottság lett. Az ötös forradalmi bizottság, melynek tagjai a munkásosztály, parasztság és a katonaság forradalmi elemeit, továbbá a pártot és szakszervezetet képviselték, ellenőrző jogkörét március 23-ig gyakorolta. Ekkor a főispán-kormánybiztost személyileg is eltávolították a hivatalából, ugyanekkor az ötös bizottság ténykedése is megszűnt, s helyébe lépett az a háromtagú bizottság, amely magát hol Direktóriumnak, hol IgazgatóTanácsnak nevezte. A megalakult háromtagú megyei Direktórium tagjai egyébként a korábbi ötös bizottság tagjaiból kerültek ki. Ez a háromtagú Direktórium ténylegesen a korábbi főispáni jogkört gyakorolta. Jogutód szerepe abban is megnyilvánult, hogy működése alatt nem vezetett új iratkezelést, hanem folytatta a főispáni regisztratúrát. A Dhektóriummal egy időben működött a megyében egy úgynevezett Kormányzótanács is, melynek elnöke Soós Sándor a tanácsköztársasági kormányzatnak hatalmi és szellemi vezetője volt. Mellette a titkári teendőket a Direktóriumhoz beosztott egyik előadó látta el. A helyi kormányzatnak ebben a szervezetében egészen különleges helyet foglalt el az alispán mint a közigazgatás vezetője. A főispán-kormánybiztos jogkörében beállott változás, a Tanácsköztársaság kikiáltásáig, az alispán önálló és független hivatali ténykedését nem érintette. De ft Tanácsköztársaság kikiáltásától kezdődően a Direktórium az alispáni hivatalra is kiterjesztette az ellenőrzését. Az alispán ugyan április 13-ig még továbbra is önállóan kiadmányozta a hivatalához érkezett ügyiratokat, de azokat már a politikai megbízottaknak kellett ellen jegy ezniök. A már korábban megalakult, majd április 12-én újjáválasztott falusi és járási tanácsok a tanácsválasztások után, létrehozták a munkás-, katona- és földmívestanácsok intézőbizottságait. Ugyanekkor a volt alispán jogköréhez tartozó egész közigazgatást a megyei intézőbizottság hivatali apparátusa vette át. Ez intézte a megye ügyeit a tanácsrendszer bukásáig. I. 1. — Tolna vármegye Direktóriumának iratai a főispáni regisztratúrában. A Direktórium hivatali ténykedése során önálló regisztratúrát nem hozott létre, hanem a főispáni ügykezelés szerves folytatásaként iktattatta és intézte el több mint 1000 db ügyiratát. A Direktórium a főispán-kormánybiztos jogkörét töltötte be március 14-től március 23-ig, mint annak politikai ellenőre ; március 24-től április 13-ig mint annak személyében is jogutódja. Nem lehet megállapítani, hogy a hármas direktórium az ügyek vitele érdekében alakított-e ki reszortokat. Valószínű azonban, hogy az egyes nagyobb ügyköröket a Direktórium egy-egy tagja fogta össze. A Direktórium, mint az iratokból kitűnik, intézkedett a sajtócenzúra megvalósítása érdekében, és munkáscenzorokat nevezett ki; a bíróságok működésének bizonytalan időre történt felfüggesztése következtében ő értesítette a törvényszék elnökét a statárium kihirdetéséről; intézkedett törvényszéki alkalmazottak elmaradt illetményeinek kiutalásáról; be nem fejezett lakásperben érvényes utasítást adott ki a városi tanácsnak, irányította a Vörös Hadsereg és Vörös őrség toborzását stb. Sokrétű tevékenysége felölelte a megye társadalmi, gazdasági, közellátási, szociális problémáira, valamint a belbiztonságra és jogbiztonságra vonatkozó legfontosabb ügyeket. 2. — Tolna vármegye alispánjának iratai. Az alispáni hivatal csak március 21-től került a Direktórium ellenőrzése alá. \ Tolna megye Direktóriuma március 23-án tartott ülésében ezt az ellenőrzést oly módon állapította meg, hogy a vármegyei önkormányzat végrehajtó tevékenységét, egyelőre személyi változtatások nélkül, vonja ellenőrzése alá, s e célból az alispáni hivatalhoz biztost rendel ki. Értesítette az elöljáróságokat és járási főszolgabírókat, hogy csak oly alispáni rendelkezések hajthatók végre,