Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
amelyek a kirendelt népbiztos által is aláírattak. E rendelkezéssel az alispánnak önálló hatásköre tulajdonképpen megszűnt. Feltűnő, hogy ez az ellenőrzés az előadói íveken a kiadványozás alkalmával semmilyen formában sem észlelhető, ezzel szemben viszont az iratok közt elfekvő valamennyi kiadmányon ellenjegyzés látható. Az ellenőrzésnek ez a módja fokozottabb éberségre vall, s eleve lehetetlenné tette azt, hogy az alispán kezéből kiadmány bárhova is ellenőrzés nélkül juthasson ki. A kiadmányok egyébként továbbra is az alispán nevében, és az ő vagy helyettese aláírásával adattak ki, míg az alispáni aláírás vonalában baloldalon az ellenjegyzés látható általában a következő forma szerint : a Munkás-, Paraszt- és Katonatanács Végrehajtó Bizottságának megbízásából (Erdei Lajos) politikai megbízott. , Az alispán ügyvitelének tényleges politikai ellenőrzését egyébként igen jól jellemzi az a körülmény, hogy némelyik fogalmazványon a következő megjegyzés olvasható : „az előadói tervezet a direktóriummal történt megbeszélés alapján készült". Az ellenőrzéstől eltekintve az alispán hatásköre lényegében nem változott, s ugyanolyan ügyeket ugyanolyan jogszabályok alapján intézett, mint a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt, alkalmazkodva természetesen az új társadalmi rendszer követelményeihez. Iratai is ilyen ügyekkel kapcsolatosak. A március 21—április 13. között keletkezett iratok 4883—6132. iktatószámot viselik. 3. — Tolna vármegyei Munkás-, Katona- és Földmívestanács Intézőbizottságának iratai. A munkások, parasztok és katonák megyei tanácsa véglegesen április 12-en alakult meg Tolna megyében. Mint a Tanács határozata leszögezte, az Intézőbizottság a Kormányzótanács rendeleteinek végrehaj tásáraa megyebeli dolgozók gazdasági és kulturális jólétének előmozdítására és a megye területén felmerülő összes helyi jelentőségű ügyek ellátására kiterjedő hatáskörrel alakult. Az alispán hatósága megszűnt, az Intézőbizottság a Belügyi Népbiztosságnak telefonon nyert felhatalmazása alapján az alispánt rendelkezési állományba helyezte. Az intézőbizottság megalakulása következtében az addigi háromrétű végrehajtóhatalom, vagyis a Kormányzótanács, a Direktórium és az alispán jogköre a megyei tanács képviseletét alkotó Intézőbizottság kezében összpontosult. Működését április 14-én kezdte meg. Az ügyek intézésére 10 ügyosztályt létesített. Ezeknek ügyköre — mint az iratanyagból kitűnik — a következőképpen alakult : Az /. elnöki ügyosztály felügyeletet gyakorolt a többi osztály felett, közvetlen kapcsolatot tartott a budapesti Kormányzótanáccsal, döntő szerepet játszott a helyi politikai kérdésekben, a közellátás szervezésében, a fegyveres testületek és a polgári lakosság közötti súrlódások ügyeiben, elvi intézkedéseket tett a szocializálás kérdéseiben, likvidációs bizottságot alakított a régi rendszerben megkezdett bűn- és kihágási ügyek rendezésére, őrködött a törvényesség betartása felett, felügyeletet gyakorolt a Vörös őrség felett, szellemileg irányította és anyagilag támogatta a helyi sajtót stb. A II. politikai osztály ellenőrzést gyakorolt a tanácsi szervek felett, . bizonyos fokig párhuzamosan tevékenykedve az elnöki ügyosztállyal — felszámolásához is ez a körülmény vezetett. Ezenkívül ügykörébe tartozott a párt szervezése, a sajtó irányítása, továbbá az illetőségi ügyek, a termelőszövetkezetek szervezése, a rejtett élelmiszerkészletek felkutatása. Utóbbi
