Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

VII. Csongrád és Csanád vármegye francia, illetve román megszállás alatt állott részeinek közigazgatási, igazságszolgáltatási stb. szerveinek tanácsköztársasági vonatkozású és a Tanácsköztársaságra visszatekintő iratai. Szeged város francia megszállásának idejéből, illetve az ellenforradalom idejéből számos, a Tanácsköztársaság helyi történetével kapcsolatos adat található^ a város főispánjának, polgármesterének, közgyűlésének és igazságügyi (ítélőtábla, Államügyészség) szerveinek regisztratúráiban. Ezekben a fondókban főleg a francia megszálló csapatok elhelyezésére, ellátására és a vörös parancsnokkal kialakult kapcsolatokra, az ellenforradalmi szervezkedésre, valamint az ellenforradalmi időszakban lefolytatott fegyelmi, bírósági eljárásokra vonatkozólag találhatók adatok. Hasonló adatok találhatók Csanád vármegye Közigazgatási Bizottságának, a Szegedre menekült Kolozsvári Tudományegyetem Rektori Hivatalának, a Jog- és Államtudományi Karnak, a Szegedi Főreáliskolának, az Állami Főgimnáziumnak és Felsőkereskedelmi Iskolának, a makói Főgimnáziumnak, a Siketnémák Szegedi Intézetének, a Szegedi Ügyvédi Kamarának,ia Szegedi Sporttestületnek és az Újszegedi Kender-, Len Szövőgyár Rt. igazgatóságának regisztratúrájában. A Tanácsköztársaságra visszatekintő iratokat tartalmazó fondok sorából kiemelkedik — jelentőségénél fogva — a Szegedi Kerületi Lebonyolító Bizottság iratanyaga. A Bizottságot 1920. június 11-én állította fel a Földmívelésügyi Minisztérium Csongrád megye Tiszán inneni és a csongrádi járás területére kiterjedő hatáskörrel. Feladata, a proletárdiktatúra idején szocializált birtokok kezelőinek elszámoltatása volt. Jegyzőkönyvei a szocializált birtokok szervezetére, gazdálkodására vonatkozólag tartalmaznak értékes adatokat. Az iratanyag alapján ez ideig Székely Lajos: A szegedi munkásság karca a Tanácsköztársaságért című tanulmánya (A magyar Tanácsköztársaság hősi küzdelmeiről, c. kötetben, Budapest 1954.) és Gaál Endre: A szegedi munkásság harca a Tanácsköztársaságért 1917—1919. (Budapest, 1956) című tanulmánya jelent meg. Az ellenforradalmi szerzők közül többen foglalkoznak e korszakkal, a Levéltár iratait azonban nem használták megfelelő mértékben. 0) SZEKSZÁRDI ÁLLAMI LEVÉLTÁR 1.1. Tolna vármegye Direktóriumának iratai a főispáni regisztratúrában. — Március— április 13. 2. Tolna vármegye alispánjának iratai. — Március 21—április 13. — 3 csomó irat -+3 kötet segédkönyv (iktató, mutató, irattári sorkönyv). 3. Tolna vármegyei Munkás-, Katona- és Földmívestanács Intézőbizottságának iratai. — Április 14—augusztus. — 26 csomó irat + 10 kötet segédkönyv (iktatók, mutatók, irattári sorkönyv). 4. Tolna vármegye kormányzótanácsi biztosának iratai. — Május 19—augusztus. — 1 csomó irat. 5. Tolna vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai. — Március—augusztus. — 1 csomó irat -f- 2 kötet segédkönyv (mutató, irattári sorkönyv). II. * Tolna vármegyei községek Munkás-, Katona- és Paraszttanácsainak jegyzőkönyvei a községi képviselőtestületi jegyzőkönyvek köteteiben. — Március—augusztus. VI. 1. Tolna vármegyei tanácsköztársasági vonatkozású irattöredékek gyűjteménye. — Március—augusztus. — 1 csomó irat. c 2. Sajtótermékek gyűjteménye. — Március—augusztus. VII. * Tolna vármegye közigazgatási szerveinek a Tanácsköztársaságra visszatekintő iratai. Tolna megyében már a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt, március hó 14-én a hatalmat a polgári demokratikus kormány által kinevezett kormánybiztos-főispántól