Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

A megyei intézőbizottságba öt tagot választottak ; a régiekkel együtt a volt kormánybiztos is kiesett a tagok sorából. A megyei tanács taglétszáma 34 volt. A községekben és járásokban öt, illetve tizenöt tag alkotta az intézőbizottságot. Baranya megye meg nem szállott területére május hónapban kormányzótanácsi biztost neveztek ki. *. A demarkációs vonalon túli részekkel való kapcsolat kialakítása a katonai zár következtében igen nehéz volt. Valamilyen fokú illegális érintkezés a pécsváradi járás hegyvonulatán alakult ki, s ez a nehézségek ellenére állandósult. Ezen a vonalon valóságos árucsereforgalom bontakozott ki. Később ezt az áruforgalmat a pécsváradi járási tanács maga segítette elő oly módon, hogy a demarkációs vonal mentén fekvő Ófalu, Apátvarazsd telep (Jégercsárda), Püspöknádasd, Óbánya, Kisújbánya községekben átvevő központokat állított fel. Az ily módon felvásárolt árucikkeket a járás a spekuláció kiküszöbölésével, méltányos áron a megyei direktórium és a főváros rendelkezésére bocsátotta. A két megyerész különválása egyéb nehézségeket is okozott. A pécsi Államépítészeti Hivatal például megszállás alatt állott, s feladatát a kaposvári Államépítészeti Hivatal látta el; a pécsi Munkásbiztosító Pénztár ügykörét a meg nem szállt területre nézve a szekszárdi vagy kaposvári pénztárnak kellett átvennie. Egyéb kérdésekben a direktórium ügyköre megegyezett az ország más direktóriumának feladatkörével. A megye ideiglenes székhelyén, Sásdon, Vörös őr századparancsnokság volt elhelyezve. Ez a kaposvári ezred, a kaposvári dandár, illetve a székesfehérvári kerületi parancsnokság felügyelete alá tartozott. A megyében hat helyen volt a Vörös Őrségnek őrsparancsnoksága, Komlón ezenkívül úgynevezett Határvédő Vörös Őr bányászzászlóalj parancsnokság is működött. Á baranyai gazdasági élet megjavítására a megyei direktóriumnak komoly erőfeszítéseket kellett tennie, főként, azért, hogy leküzdje az úgynevezett fehérpénztől való makacs idegenkedést. A megyei direktórium olykor még a felső gazdasági kormányszervek elgondolásaival is szembehelyezkedve általában mindvégig ragaszkodott a megye meg nem szállt részének gazdasági önállóságához. A hidasi és ófalui szocializált gazdaságok Sásdról való igazgatása azonban a rossz közlekedési viszonyok miatt, leküzdhetetlen nehézségbe ütközött, ezért a Földmívelésügyi Népbiztosság Hidas, Ófalu, Püspöknádasd, Zsibrik és Óbánya községek gazdaságait a völgységi járás gazdasági főintézőségéhez osztotta be. Ez az átcsatolás Pécs megszállásának feloldásáig tartott, közigazgatásilag a községek továbbra is Baranya megyéhez tartoztak. A Tanácsköztársaság utolsó idejében a megye elnevezést kerület váltotta fel. A kerületi Intézőbizottság utolsó ténykedéseként értesítette a járási tanácsokat arról, hogy a közigazgatást ismét a polgári szervek vették át. A Tanácsköztársaság leverése után a szerb megszállók megnyitották a demarkációs vonalat a menekülő konmiunisták és baloldali szociáldemokraták előtt, s taktikából egyre több szabadságot engedélyeztek Dél-Baranyában ós Bácskában a munkásmozgalomnak. A szocialista átszervezés során 1920. augusztus 8-án a mai pécsi Kossuth téren megalakult a Nemzeti Tanács, megtartották a városi választásokat, és megkezdték a közigazgatás átalakítását. Úgy akarták meggátolni Dél-Baranyának és Bácskának, az akkor már ellenforradalmi Magyarországhoz való visszacsatolását, hogy december 12-én az antant megbízottaktól önkormányzatot kértek, végső tiltakozásként pedig 1921. augusztus 14-én a pécsi Széchenyi téren kikiáltották a szuverén Baranya-Bajai Szerb Magyar Köztársaságot. i I. 1. — Baranya vármegye Direktóriumának (Intézőbizottságának) iratai. Az első két iratcsomó az eredeti regisztratúra szerint van rendezve, a 3. csomó szám nélküli iratai mesterséges rendben vannak elhelyezve. A megyei Direktórium átvette a főispáni hatáskört, és elintézte a függőben maradt ügyiratokat. Irányította az alispáni hivatalt, illetve annak megszűnése után saját egyik ügyosztályává szervezte át. Általában kezében tartotta a megye közigazgatásának politikai irányítását. Röpiratokat juttatott el a megye megszállt területeire is. Irányította a megye mezőgazdasági ügyeit. A gazdasági felügyelőségének, mint a Direktórium mellé rendelt szervek, szaktanácsadói funkciót töltöttek be. Nem tartozott a Direktórium hatás-